Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Fleischer Gyula: A felsőelefánti gróf Edelsheim-Gyulai kastély és mennyezetképei

A lemplom dongaboltozatának sima mennyezetfelületét a szentéllyel együtt összesen öl képmezőre osztotta a művész, melyekben ikonográfiáikig könnyen megfejthető jelenetekben Keresztelő szenl János életének főeseménycil festette meg. A képciklus a szentély félkupolaszerűen kiképzett zárófalán indul, ahol az illúzionisztikus térkibővítés minden mesterfogásával ábrázolt templomcsarnok közepén az öreg Zachariást látjuk, amint szent edényei közt térdrchullva fogadja a fia szülelését megjövendelő égi hírnököt. A merész perspektivikus rövidülésben ábra zolt, korinthoszi oszlopokon nyugvó, köralakú templomcsarnok közepéi a frigyláda foglalja el. A jelenet látomásszerűségét két oldalt aranyhímzésű, nehéz selyembrokát-függöny fokozza. Alul díszes vázapárokban, konzol-, kagyló- és akanthusz/. ábra,. J. Beryl: Az angyal jelenti Ker. Szt. János születését. elemekben tobzódó széles architektonikus keret zárja le a barokk sokszólamúsággal ellentétben itt két személyre redukált drámai jelenetet. (7. ábra.) A hűvösen transcendentális kezdőkép után kellemcsen közvetlen a második jelenet, Mária és Erzsébet találkozása; a prédikáció jelenete mellett a ciklus legsikerültebb képe. A lapos mennyezetre a művész keze itt kupolát varázsolt, melynek négy sarkába, az ú. n. pendenlífekbe a négy evangélista ülő alakját helyezte, jelvényeik, a három lelkes állat (sas, bika, oroszlán) és az angyal kíséretében. A körkép kompozíciója itt is a meredeken fölfelétörő kúp geometriai formáját követi, melynek képbeli kifejezője a perspektivikus rövidülésben ábrázolt, bizarr konstrukciójú lakóház. A hídszerűen kiképzett lépcsőfeljárat tetején, az épület nyitóit ajtaja előtt megy végbe a két bibliai asszony végzelszerü találkozása.