Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Fleischer Gyula: A felsőelefánti gróf Edelsheim-Gyulai kastély és mennyezetképei

A FELSŐELEFÁNTI GRÓF EDELSHEIM-GYULAI KASTÉLY ÉS MENNYEZETKÉPEI 217 3. ábra. A kastély alaprajza. nyékről elég bőven tájékoztatnak a rend feloszlatása után az Országos Levéltárba kerüli Pálos-akták, addig a bennünket leginkább érdeklő kérdésekre, melyek a rendház és templom nagyságára, ismételt átépítésére, belső berendezésére s a foglalkoztatott építő és díszítő művészek személyére vonatkoznának, a nagyszámban visszamaradt akták nem nyújtanak felvilágosítást. A nyitrai egyházmegyei levéltárban őrzött, 1798-ból való canonica visitalio szövege alapján bizonyos, hogy a rendház 1774. évi átépítése nem terjeszkedett ki az épület alaprajzi megváltoztatására s csupán a második emelet ráépítésére, az ablak- és ajtókeretek barokk formanyelvben való kiképzésére, néhány barokk-portálé felállítására s az új tetőzet ráépítésén; szorítkozott. Ellenben lényegesebb változáson meni keresztül a kolostorleniplom, melynek külsején a komplikált gótikus lámasztórendszert eltávolították s csupán ennek főpilléreit tartották meg (2. ábra), belsejét pedig a gótikus bordahálózat eltüntetésével, teljesen barokk értelemben átalakították. A kolostor 1894. évi kastéllyá való átépítése dicséretreméltó megértéssel, az architektonikus adottságok teljes tiszteletbentartása mellett ment végbe.

1 Az épület alap- és főfalai a régiek maradtak, úgyhogy a kastély mai alakjában nagjjában megfelel az egykori kolostor kiterjedésének. A nyugat felé néző főhomlokzat öt ablaktengely szélességében, enyhén kilépő középrisalilot és három ablaktengely szélességű kél 1 A kolostorrom ok hót a XIX. százait utolsó éveiben felépült kastélyt tévesen, minden alap nélkül J. I,. Hildebrandt művének mondja Péter Andráá : A magyar művészet története. Budapest, 1930. II. köt. 31. 1. 4. ábra. Oldalbejárat barokk-portáléval. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. VI.