Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Pigler Andor: Giovanni Battista Pittoni Szent Erzsébet-vázlata

GIOVANNI BATTISTA PITTONI SZENT ERZSÉBET-VÁZLATA 213 vázlata 1734 körül keletkezőit; ez az idő egybeesik a Károly-templom mellékoltárképeinek keletkezési idejével. Másodszor: Pittoni kétségtelenül kapcsolatban állott a bécsi udvarral, amit igazol két festménye a scbönbrunni kastélykápolna mellékoltárain.

1 Harmadszor: mikor Daniel Gran a maga Szent Erzsébet-képét készítette, feltél lenül ismerte Pittoninak szóbanforgó kompozícióját, mert a felbőn lebegő nagy angyal alakját tükörképi értelemben onnan kölcsönözte, bár ezúttal egyébként meglehetősen függetlenítette magát a velencei hagyományoktól és inkább nagy mintaképéhez, Solimenához igazodott. Negyedszer: a Károly templom említett mellékoltárképeinek és Pittoni művének keletkezésében bizonyos rokonságot sejttet az a körülmény is, hogy valamennyi kompozíció több olajvázlatban, illetve utólagos kisebbített változatban maradt fenn. Mintha csak az juttatta volna ezeket a képeket ily kivételes népszerűséghez, hogy keletkezésüket a császár és király, III. Károly hitbuzgóságának és mecénási áldozatkészségének köszönhették.

2 A Károly-templom építéstörténetének éppen legfontosabb éveiből, az 171ö és 1737 közötti időről, sajnos, alig ismeretes egykorú hiteles adat,

3 s így Pittoni kompozíciójának keletkezésére vonatkozó feltevésünk végleges igazolását inkább csak a véletlentől várhatjuk. PIGLER ANDOR 1 V- ü. Kapoááy Jáncó : Barokk művészetünk olasz kapcsolatainak kérdéséhez. «Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyvéé II. évf. 1927. 261. és 267. old. 2 Hogy ez alkalommal csak Dániel Gran Szent Krzsébet-kompozicióját említsük, kisméretű példányainak száma eléri a Pittoni-kép lentebb áttekintett variánsainak számát. A bécsi Artaria-gyüjteményben őrzött vázlatrajz után talán az első olajvázlalnak tekinthető az a Grazban, Férd. Bamberger tanár tulajdonában lévő példány, mely az alakokat még lazábban elrendezve mutatja. A kivitelt megelőző vázlat Kremsmünsterbcn, a kolostor gyűjteményében maradt fenn. A már kész oltárkép után készült, de sajátkezű redukcióknak látszanak a budapesti Szépművészeti Múzeumban, a bécsi Művészettörténeti Múzeumban, a lieiligenkreuzi kolostorban és a lübecki múzeumban lévő képek. Végül idegen kéztől származó, gyenge másolat van az ulini múzeumban és Magyarországon a veszpréinmegyei Külsővát plébániatemplomában. A kompozíció rendkívüli népszerűségét hirdeti a budai Kapucinus-templomnak 1760-ban Schervitz Mátyás által festeti főoltárképe is, mely a bécsi oltárképnek egyszerűsített, provinciális ízű változata. V.o. Schoen Arnold: Schervitz Mátyás budai festő. «Magyar Muvészet» 1929. 265 kk. old. Ami a Károly-templom fentemlített négy mellékoltárképének a Szépművészeti Múzeumban lévő kisméretű változatait illeli (183., 186., 752., 745. kat. sz.), nyilvánvaló, hogy ezek egy ismeretlen megrendelő kívánságára sorozattá vannak alakítva. Ricci és Pellegrini kompozíciói előkészítő vázlatok, míg Altomonte képe, A naini ifjú feltámasztása, akárcsak Gran Szent Erzsébetje, a művész által a kész oltárkép után sajátkezűleg festett, kicsinyített variánsnak látszik. :{ V. ö. A. Ilg : id. m. S. 045.