Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Fleischer Gyula: A felsőelefánti gróf Edelsheim-Gyulai kastély és mennyezetképei

A FE LS Ö ELE FÁNTI GRÓF EDELSHEIM-GYULAI KASTÉLY ÉS MENNYEZETKÉPEI A XVIII. században Magyarországon fennállott, százlizenhárom Pálos-kolostor sorában a nyitramegyei, Keresztelő szent Jánosról elnevezett felsőelefánti kolostor egyike a legrégebbieknek, Rupp Jakab

1 az Országos Levéltárban őrzött Pálosakták

2 adatai alapján Elefánthy Deseő fiát, Mihályt mondja megalapítójának, ki 1369ben, a Remete szent Pál rendjéhez tartozó szerzeteseknek adományozott szántóföldekkel, erdőkkel és malmokkal megvetette alapját a felsőelefánti zárdának. Az Elefánthy-családon kívül a Forgácb, Lipthay, Kolár és Bánffy-családokból kerültek ki a kolostor főbb adományozói és jótevői.

3 A török időkben az erdőrengeteg közepén épült és a forgalmi utaktól távoleső kolostor úgyszólván mentsvára voll a magyarországi Pálosoknak, ahová a szorongatott rendházak szerzetesei nemcsak maguk menekültek el, de odavitték és az elpusztulástól itt óvták meg egyházi és irodalmi kincseiket.

4 A kolostor, úgy látszik, szerencsésen el is kerülte a törökdúlást, de a hosszú évtizedeken keresztül javítás nélkül maradt rendház időközben erősen megrongálódott, Ez okból 1036-ban Joanovics Pál vikárius, 1687-ben pedig Mibalszky Rafael, a rend generálisa gondoskodtak az elefánti kolostor helyreállításáról és megerősítéséről. Az utóbbi a rendházat, a templomot és a kolostorkertet vastag fallal vétette körül.

5 A barokk-kor építtető szenvedélye, mely annyi főúri és főpapi székhelyet nagyszerű rezidenciává varázsolt át, az elefánti zárdát is új köntösbe öltöztette. A XVIII. század hetvenes éveinek elején, Kardos Lukács perjel idején," végbement a kolostor átépítése. 1774-ben az eddig egyemeletes rendház hatalmas falaira még egy második emeletet építettek, gótikus templomát a barokkstílus követel1 Rupp Jakab : Magyarország helyrajzi törlénete. Pest, 1870. I. köt 598. 1. 2 Acta Paulinorum Elefantiensis, 1. és 2. csomó. Budapest, Orsz. Levéltár. 3 V. ö. Rupp ./. : id. m. 599. 1. — Szeremi éó Ermjei I. : A Majthényiak és a Felvidék. Budapest, 1913. I. köt. 397. 1. f. 4 Hogy az egyházi kincseken kívül irodalmi művek is itt helyeztettek biztonságim, annak bizonysága a Jordánszky-kódex, amely az elefánti kolostorból került a rend feloszlatása után Fába Mátyásnak, az esztergomi érseki káptalan akkori jegyzőjének birtokába, ki 1820-ban Jordánszky Elek püspöknek ajándékozta. V. ö. Zolnai Gyula : Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. 209. I. 5 V. ö. Rupp J. : id m. 000. 1. — Benger: Chronotaxis. V. fej., 36. sz. Budapest, Orsz. Levéltár. ,; Kardos Lukács perjelsége az 1771-76. évekre esik. V. ö. Act, Paul. Klef. 4., 10. és 14. cs. Budapest, Orsz. Levéltár.