Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

ÚJABB MEGHATÁROZÁSOK A RAJ2GYÜJTEMENYBEN valóvá válik akkor, ha összehasonlítjuk Hans Ilolîuiann rajzaival, például avval, mely 1580-ra van keltezve és egy pünkösdi rózsát ábrázol (E. 19, 41). Hoffmann vízfestménye (31. ábra) olyan festő munkája, kit a virág önmagában érdekel, mint szép és festői probléma. A hóvirágnál azonban a tudós szempontjai is érvényre jutnak. Nem a virág, hanem a növény érdekli a művészt, éppen ezért gyökeret is fesl neki és külön, fölülről nézve is megmutatja a virágját. Ligozzinak pl. egy 31. ábra. H. Hoffmann : Pünkösdi rózsa. Budapest, Szépművészeti Múzeum. anemonát ábrázoló festménye az Ufíizi-gyüjteményben (33. ábra) ugyanazokat a tudományos tendenciákat juttatja érvényre, mint Múzeumunk rajza. Virágját, levelét fölülnézetben és oldalnézetben is megmutatja és pontosan megrajzolja gyökerét is. A hóvirág festési modora is elüt a Hoffmann-féle vízfestmények modorától. Azoknak széles és festői az előadásuk, ez pedig temperával, egész vékony ecsettel, szinte szálasán van festve. Mindé sajátságokat felismerjük Ligozzi virágfestményeiben s így nyugodtan neki tulajdoníthatjuk a hóvirágot. Annál is inkább, mert