Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Ybl Ervin: Francesco di Giorgio ismeretlen bronzszobrocskája

fölött. A budapesti szobrocskán is minden fontos forma, mélyedés, domborulat világosan, de a test egészébe olvadva érvényesül. Sőt a kezeken az ereket is láthatjuk. Határozott hasonlóság állapítható meg a budapesti szobrocska és a Brera-beli rajz baloldali férfialakja között is, melynek csak jobbkarja végez más funkciót. Ezen a rajzon Francesco mintha a sienai antik Három grácia kompozícióját ültetie volna át férfiak számára, de szokása szerint itt is kívül álló motívummal élénkítette a csoport lelki tartalmát. 1480-ban találták Rómában ezt az antik szoborcsoportot, melyet II. Pius pápa ajándékozott a sienai székesegyház könyvtárának. 5. ábra. Francesco di Giorgio : Krisztus megostoroz;'!

sa. Perugia, Pinacoteca. A kiváló klasszikus alkotás nemcsak mesterünkéi, hanem tudvalévően Raffaelt is inspirálta. Némi rokonság állapítható meg a budapesti bronz-akt és a Louvre Szent Kristófja között is, mely tagadhatatlanul közel áll a sienai angyalokhoz. Francesco szerzőségét árulja el még a budapesti szobrocskánál a benne közvetlenül nyilvánuló antik befolyás is. A lelki megelevenítés gótikus hagyományokra vall ugyan, azonban a testnek tiszta, harmonikus szépségre törekvő formái, arányai a régi klasszikus művészet hatásáról számolnak be. Nem hiába járt Francesco Rómában, nem hiába foglalkozott annyit az antik építészettel, sőt