Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

AKTUÁLIS - Bíró Friderika: A gyöngyösi kisputtony

tek. Megdagasztották a kenyérnekvalót, és puttonyra vagy kosárba rakott szakajtókban vitték a pékhez. Miután az megsütötte, hazahordták. így tehát nem lett volna tévedés, ha a puttonyos aszszony történetesen a „mi" házunk boltíves, kőkeretes kapuján fordult volna be. Hiszen itt, ebben a lakóházban is jómódú, 10-12 holdas szőlősgazdák laktak egykor családjukkal. Szinte el se tudjuk hinni, hogy a városi polgárasszonyok közül sokan még az 1930-40-es évek végén is puttonnyal jártak vásárolni. Nyárvégi reggeleken pedig már eladásra szánt jó édes csemegeszőlővel megrakodva igyekeztek a heti piacra. Ilyenkor kisebb-nagyobb kosarat, nemegyszer kétfülü ruháskosarat is raktak teli szőlővel a puttonyra, úgy mentek. A jó vásár után aztán értékes piaci portékákkal felpakolva indultak haza. Nemcsak Gyöngyösön, de a közelebbi-távolabbi vidékeken is nagy becsben tartották e dongás háti teherhordó edényt. Szüretkor a széles fenekű ún. vékás puttonban hordták a szőlőt a nagy kádakba, késő ősszel pedig ebben cipelték a feltöltésre, talajpótlásra szánt földet és az istállótrágyát a szőlősorokba, a szőlőtőkék mellé. A szűkfenekű kisputton, menyecske puttón volt a női puttony, amivel vásárolni is jártak az asszonyok. Egerben azt mondták: „puttón nélkül az asszony nem volt felöltözve". Bizonyára Gyöngyösön is így gondolták. Bíró Friderika Kisputtony kosárral. Iparosház Gyöngyösről (Felföldi mezőváros). Kapásék lakása. (DEIM Péter felvétele)