Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Sári Zsolt: A 20. századi falu néprajzi kutatásáról

Emellett a 20. századi ki- és betelepítéseknek is jelentőségük van, legyenek azok gazdasági, illetve politikai okokra visszavezethetők. A kutatás keretében a Hangya Szövetkezet levéltári anyagának feltárását kezdtük meg. Ennek kapcsán a Hangya Szövetkezet lakóházterveit mértük fel, valamint a szövetkezet mintái alapján a különböző bútortípusokat és kerítésmintákat vizsgáltuk. A kutatás alapján megállapítottuk, hogy a típustervek alapvetően az úgynevezett népi építészet, illetve a népművészet mintakincsét felhasználva születtek. Ennek a vizsgálatnak a helyszíne a Fejér megyei Tordas, ahol a Hangya Szövetkezet mintafalut hozott létre 1938-ban. A mintafalu létrehozását a gazdaságilag is megerősödött Hangya Szövetkezet egyik fontos küldetésének tartották, hogy kiemelve a tőkehiányban szenvedő birtokos parasztságot hozzájuttassák azt a jobb gazdasági feltételekhez: új technológiákhoz, modern eszközökhöz. A változásvizsgálatok középpontjában a konyha és a fürdőszoba lakóházon belüli átalakításai, a táplálkozás és a tisztálkodás életmódbeli változáKonyhabelső, Erdőhorváti, Kassai út 159. (SÁRI Zsolt felvétele)