Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Sári Zsolt: A 20. századi falu néprajzi kutatásáról

sai álltak. A kutatások több helyszínen futottak: Pátka, Gyomaendrőd, göcseji falvak, Nagykanizsa, Muraszemenye és Erdőhorváti. A kutatások során lakóházfelmérések születtek, melyek középpontjában az 1950-60-as évek építési hulláma állt, amikor a különböző hivatalos tervrajzok felhasználásával, az építéskor is megjelentek bizonyos helyi különbségek. Erre jó példa volt a nagykanizsai kutatás; a város külvárosában (Kiskanizsa) a falusias jegyeket viselő, alapvetően mezőgazdaságból megélő lakosság (a „sáskák") az ezerkilencszázhatvanas években városi építészeti mintákat követve építette meg lakóházait, amelyekhez a tervrajzokon túl, éppen az életmódból kifolyólag utólagosan nyári konyhákat építtettek. A kutatás során pontos épületfelméréseket végeztünk, részletes fotódokumentációt készítettünk, néprajzi vizsgálat keretében pedig feltártuk a társadalmi és kulturális hátteret. A múzeum megszerezte az egyik felmért lakóház teljes berendezését (mintegy 2500 darabos tárgyegyüttes az 1910-es évektől napjainkig, középpontjában a hatvanas és hetvenes évekkel), és megkezdődött a hagyaték teljes tárgyi anyagának leírása, elemzése. További tárgy-összehasonlító elemzésre ad lehetőséget egy Mezőtúrói Budapestre elszármazott család 330 darabos tárgyegyüttese, ami szintén a múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az ősz folyamán egyetemi és PhD-hallgatók bevonásával, valamint a múzeum munkatársainak közreműködésével kutatótábort szerveztünk Erdőhorvátiban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). A kutatási programban megfogalmazottakkal összhangban a vizsgálatok középpontjában a változásvizsgálatok álltak. A társadalmi átalakulások, a keresztény-zsidó együttélés mellett a konyha-, az eszközállomány változásait, a gazdálkodás átalakulását, a helyi specialitás, az „erdőhorváti perec" készítésének és értékesítésének gyakorlatát vizsgáltuk, filmet is forgattunk. Az első év kutatásai rávilágítottak azokra a problémafelvetésekre, amelyek a kutatási program tervezésekor fogalmazódtak meg. A falusi épületállomány, az új építkezések nyomán, a gazdasági modellek átalakulásával változik. A modernizáció több hullámban következett be a magyar falvakban (ilyen a villamos árammal való ellátottság, a vezetékes