Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Kemecsi Lajos: A pincetok

A pincetok A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegységében álló hejcei lakóház szobájának asztalán egy ritka tárgyat láthat a berendezés részeként az érdeklődő látogató. A berendezési szituáció szerint borszállítmánnyal, hosszú fuvarba induló fiatal gazda összekészített holmijának részeként kerül elő a pincetok láda (ltsz. 2005.136.1.). Az asztalon az útra indulónak összekészített pénz és a búcsúpohár pálinkás porciós üvegei mellett látható két hasáb forma palack a nyitott láda mellett, melybe hat további már be is került (ltsz. 2005.136.2-9.). A borszállítmány legértékesebb tokaji aszúit készíti éppen össze a borkereskedő. A pincetok egy rekeszekre osztott fedeles ládika, amely a bele illeszkedő jellegzetes formájú borral töltött palackok tárolóhelyéül és védelméül is szolgált. Az igényes asztalosmunkaként készült láda nemes fából készült, kovácsolt vasalással (zárcímkével, zsanérokkal, kétoldalt fülekkel) és belsejében bársonnyal bélelt. Nemcsak a láda, hanem az abba illő palackok is mesterremeknek ítélhetők. Díszükre válik az üveg tisztasága, áttetszősége és az arányos forma egyaránt. A magyar szépirodalomban is megjelenő pincetok történetét Veres László alapos kutatásai feltárták. Például az „Egy magyar nábob" című Jókai regényben, Kárpáthy János útikészletének meghatározó darabjaként szerepel a pincetok. A ládák és az üvegek díszítettsége változatos. A múzeumban kiállított darab egyszerűségében is szép, de díszítetlenségével is jelzi, hogy nem nemesúr utazásának a kelléke. A nemesi tulajdonú ládák és üvegek különösen gazdagon díszítettek voltak. A . . ,,, . , ob A pincetokba való palack palackok lehettek festettek, gravíro- (DEIM Péter felvétele)