Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Kemecsi Lajos: A pincetok

zottak egyaránt. Gyakori a pincetok ládáknál, hogy páratlan számú rekeszt tartalmaznak. Ilyen esetben a páratlan rekeszrész a dohánykészség tárolására vagy értékmegőrzőként szolgált. A múzeum gyűjteményében lévő pincetok ládika rekeszeinek száma 8. Ez az egyik leggyakoribb változat, de ismeretes 27 rekeszes láda leírása is. Veres László is közli azokat a korabeli feljegyzéseket melyek a pincetok egykori jelentőségét hangsúlyozták: „Okos tanács! Pincetokot pakoly a saroglyába}", vagy az egykori haragosok között elhangzott súlyos átkot: „Pincetokja folyjon kii". A pincetok elnevezésének eredőjeként felmerült a pincék, présházak falába mélyeszteti fülke, ahol az értékesebb borospalackokat tárolták. Az elnevezés a 16. század közepétől bukkan fel a forrásokban. Szamota István kutatásaiból ismeretes az első említések egyike 1550-ből „pinche tok mynd palaczk nélkül". A ládika formájához igazodó palack egységesen rövid nyakú, hasáb testű. Ez a forma közel 400 éve vált divatossá, és terjedt el Tokaj-Hegyalján. A szögletes alakú üvegek gyártási technikája eltér a gömb formákétól. Szükséges a forma használata, amely a sorozatgyártást is lehetővé teszi. A hazai üveggyártás 17. századi felélénkülése összefügghet a hasáb alakú palackok elterjedésével. A Rákóczi család felvidéki üveghutái gazdag termékpalettával működtek. Már a 18. század elejétől szerepelnek az ablaküveg gyártása mellett a pincetokba való palackok gyártására utaló feljegyzések a huták gazdasági irataiban: így a regéci uradalom üveghutájának alapítólevelében is: „pincetokra való sotos eövegh palack". Az üzemek termelésére vonatkozó adatok azt igazolják, hogy célszerűbb volt szögletes