Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Jakab Lászlóné: A Felföldi mezőváros kertjei II.

Az egyik módja a védekezésnek a direkttermő fajták ültetése volt. Az észak-amerikai Vitis labrusca-tól származó fajták - Noah, Izabella, Elvira, Othello, Delaware stb. - termesztését az egészségre káros hatásuk miatt ma már nem engedélyezik, de ekkor még a vörös borok színezésére használták. A direkt termő szőlőfajták borának jellegzetes, a poloska szagához hasonló íze van, amelyet rókaíznek, labruszkaíznek is neveznek. A másik gyöngyösi ház az Iparosház, ennél az a szerencsés helyzet állt elő, hogy kaptam egy olyan rajzot, amit 1898-ban készítettek, egy hasonló beosztású ház udvaráról. Ennek az alapján készült a terv is. Érdekesség még a ház udvarában található két spárgatő, ezt egy régi fényképen lehet látni a kiskertben. Itt bemutathatjuk azoknak az etioláló - hajtató - kerámiáknak a használatát is, amelyek a múzeum gyűjteményében megtalálhatók. A tervezésnél egy másik momentum is szerepet játszott: egy 1897-ben kiadott helyi újság, amiben egy faiskola hirdeti termékeit. Ennek az anyagából választottam az egynyáriakat és néhány évelőt is. Mivel a bemutatási időpont a 19. század vége, ezért mind a két említett dokumentum jól használható volt. Ősszel nyílik a sáfrány (Crocus sativus), ennek a bibéjét már az ókorban is használták ételek, fürdővíz és textíliák festésére. A magyar konyhának főleg Mátyás király idejében volt fontos fűszere, a 15. század első felében készült Budai Jogkönyv kitért a hamisítására. Levéltári anyagok szerint a 13. században a török kertészek által termesztett hevesi sáfrány (Cosus sativus) igen keresett volt. Ha sikerül hagymát szereznünk belőle, szeretnék ebből is néhányat a kertbe ültetni. Sajnos egy kicsit érzékeny a fagyra, ráadásul elég nehezen lehet szaporítóanyaghoz jutni, de bízom benne, hogy egyszer majd ezt a virágot is láthatjuk az iparosház kertjében. Az utolsó épület a tájegységben a mádi kapásház. Ehhez Loszmann Ágnes gyűjtése alapján készültek a tervek. A leszármazottak és a szomszédok idősebb tagjai még emlékeztek arra, hogy milyen növények voltak a kertben. A gyümölcsfák között volt al1898-ban készült rajz egy gyöngyösi ház kertjéről