Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Jakab Lászlóné: A Felföldi mezőváros kertjei II.

Száz levelű rózsa zán jó. A növény a vágyakozás, a gyöngédség, a szerelem jelképe volt az ókorban, Aphrodité fejére fontak koszorút a virágából, alatta gyakran tartottak lakodalmakat, ünnepélyeket. A germánoknál is a szerelem istennőjének, Frejának a jelképe, és használata is hasonló, ma is megtalálható minden településen. A középkorban azokat, akik alá menekültek, nem bánthatták. A bíróság, vagy népítélet helye is a hárs hűvösében volt. Fája nagyon puha és laza szerkezetű, fehér, gyakran kissé pirosas, használják kosárnak, kocsikasnak, házfedőnek, faragványnak (a szent szobrok gyakran ebből készültek, ezért régen szentfának, lignum sacrumnak is nevezték), bútornak, gazdasági eszközöknek, de készül belőle fogpor, illatos fáklya és rajzoló szén is. Európában a hársfa virágából, leveléből, fájából készített szereket évszázadok óta számos betegségben alkalmazzák a népi gyógyászatban. A fák virágait a fürdővízbe tették, hogy enyhítsék a hisztériát, köhögéscsillapító és a nátha kezelésére is jó izzasztó hatása miatt. A gyűjtőutak során sokszor találkoztam Gyöngyösön olyan növénynevekkel, amit az ország más területein még nem hallottam. Ilyen a menyaszszonyfátyol, amit Erdélyben kenyérmorzsának, máshol pedig bajnócának, kosárkának hívnak, és a hivatalos neve gyöngyvessző (Spirea x vanhouttei). Ezzel szemben Gyöngyösön a kosárka egynyári növény, ennek a magja nagyon érdekes formájú. Az idősebbek azt mesélték, hogy ügyesebb kezű emberek miniatűr figurákat faragtak belőle még. Máshol ezt csodatölcsérnek, vagy estikének (Mirabilis jalapa) ismerik. A házban élő család feje a gyöngyösi Szent Kereszt Társulatnak volt a vezetője, és mivel a 20. század elején a templomok díszítésére előszeretettel használták a hortenziát és a páfrányleveleket, ezért a kert sarkában ezekből is ültettünk. A tulajdonos személyéhez a másik kapcsolódás az othelló szőlő ültetése a ház elé, hiszen szőlő-és bortermeléssel foglalkozott. A bemutatási időpont 1914, ebben az időben már a filoxéravész kipusztította az eredeti szőlősök 2/3-át, sőt, a legtöbb helyen az újratelepítés is megtörtént.