Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MÚZEUM ÉS TUDOMÁNY - Jakab Lászlóné: A Felföldi mezőváros kertjei I.

A hejcei ház udvara a legnagyobb a tájegységben, de sajnos az udvar hátsó része szinte tiszta kő, alig tudtuk beültetni a málna- és ribizlibokrokat. A gyümölcsfáknak nagy jelentőségük van, mert Hejce beletartozik abba a körzetbe, amelyben engedélyezett a „Gönci magyar" kajszi termesztése, feldolgozása és forgalmazása. Ezen a tájfajtán kívül van Kárníán kotte még „Mandulabarack" és „Magyar Kajszi" is. A barackok mögé két almafa kerül; az egyik a „Nemes sóvári" (darualma), a másik a „Téli arany parmen". Bereczki Máté, az ismert pomológus az 1860-as évektől kezdett foglalkozni a magyar gyümölcsfajtákkal. A „Sóvárit" tartotta a legjellegzetesebb fajtának, ami az ország minden területén volt. A középkorban sok más fajtához hasonlóan csak piros almának hívták. A „Téli arany parmen" Angliából érkezett hozzánk a 18. század végén, és gyorsan elterjedt az egész országban. A 19. század derekán a legfontosabb fajták közé tartozott. Entz Ferenc így jellemezte ezt a fajtát: „Legyen megengedve az almák ezen királyának, minél nagyobb megkedveltetése kedvéért egy adatot idecsatolni: 1847-ben roppant almatermés volt, egy tízöles pincét kellett ásatnom a gyümölcs számára, télen sütöttük, főztük, nyáron által felejtve lőn. S íme, mikor a pince összetakarításába kaptunk, a tavalyi termésből öt példány Téli aranyparmen Katalin-napig megmaradt." A kajszi előtt a legkedveltebb helyi gyümölcsfaj a cseresznye volt. Ezt képviseli a két fa, a „Szomolyai fekete" cseresznye és a „Májusi korai". Ez utóbbi a legkorábban érő fajtánk, május végén kis csokrokban, pálcikára fűzve, vagy szemenként árulták drága pénzért a kofák a piacokon. A kert hátsó kőfala és a ház hátsó homlokzata közé egy diófa kerül. Ezt a területet nem nagyon tudjuk másra használni, mert erősen lejtős és árnyékos rész, itt még a fű sem lesz szép, a diófa alatt pedig úgysem nőhet meg az aljnövényzet egyrészt az árnyék, másrészt a levelek csírázást gátló hatása miatt. A másik előnye, hogy a sűrű lomb felfogja az esőt, és így az nem a ház falára zúdul.