Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

AKTUÁLIS - Jakab Lászlóné: Szőlőtelepítés a Felföldi mezőváros tájegységben

Szőlőtelepítés a Felföldi mezőváros tájegységben A 2006 májusában átadásra kerülő új tájegység egyik színfoltja lesz a Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztést bemutató szőlőhegy. A bemutatási időpont közvetlenül a filoxéravész pusztítása utáni első rekonstrukciós hullám, vagyis az 1890-1910 közötti időszak. A filoxéra az Egyesült Államokból került Európába a 19. században. A sors fintora, hogy a kártevőt a szintén Amerikából behozott lisztharmat pusztításának ellenálló fajtákkal hurcolták be Franciaországba, és innen az egész kontinensre. A szőlőgyökértetű, a filoxéra (Phylloxera vastatrix, Phylloxera vitifolii, Dactylosphera vitifolii) harminc év alatt a franciaországi szőlőtermelő területek 2/3-át kipusztította. Magyarországon a filoxéravész első jeleit 1872-ben, Pozsonyban észlelték, majd 1875-ben a temesvári postahivatalban egy csomagban találtak szőlőtetűvel fertőzött vesszőt. Franciaországhoz hasonlóan nálunk is alig húsz év alatt a szőlősök 2/3-a kipusztult. A védekezési módok eleinte nem hoztak eredményt, próbálkoztak a fertőzött szőlők kiirtásával, és a terület vízzel való elárasztásával. Könnyen belátható, hogy ez a megoldás a tokaji domboldalakon nem hozott eredményt, nem tudták megoldani sem a víz felszállítását, sem pedig az elárasztást. A másik módszer, a szénkénegezés sem bizonyult jó megoldásnak, ráadásul igen költséges művelet volt. Hamarosan rájöttek azonban arra, hogy a magas kvarctartalmú talajokon (a homokon) nem károsít a szőlőgyökér-tetű. Herman Ottó javaslatára kísérlet kezdődött a tokaji fajták a Nyíregyháza környéki homokterületekre történő áttelepítésére. A hegyaljai szőlőbirtokosok kedvezményesen kaphattak földterületeket, de természetesen az itt termelt bornak a minősége meg sem közelítette a hegyaljait, hiszen a fajtákon kívül a bor minőségére hatással vannak a talaj összetételének adottságai, és a speciális mikroklíma is. A filoxéra leküzdésére a leghatékonyabb megoldást Laliman bordeaux-i ampelográfus találta meg, amikor rájött, hogy az amerikai Vitis aestivalist nem károsítja a filoxéra. Ezután kidolgoztak egy olyan módszert, amelynél az amerikai ellenálló alanyra ráoltották a nemes európai