Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KALENDÁRIUM - H. Csukás Györgyi: Szent Mártonról

kellett akadályoznia kegyetlen tetteik végrehajtásában. Életmódja, következetessége révén elsősorban az egyszerű nép körében vált népszerűvé, a világi hatalom kegyeit kereső püspöktársaival számos konfliktusa támadt. Mártont életének 81., püspökségének 26. évében az általa alapított candesi plébánia látogatásán érte a halál 397. november 8-án. Toursban temették el november 11-én, és a nép szavával, püspöki jóváhagyással rögtön szentté avatták. Utóda, Brictius (magyarul Bereck) emelt kápolnát hamvai fölé. (E szentnek a középkorban ugyancsak több templomot szenteltek Magyarországon. Óbudavár közelében a török korban elpusztult Szentbereckfa elpusztult templomos falu őrzi a nevét.) Márton hatása a középkori Európára szinte felmérhetetlenül nagy volt. Chlodvig Márton sírjánál tért keresztény hitre, a szent sírjából kiemelt köpenyt, a cappát ereklyeként tisztelte. Márton köpenye, mint harci zászló alatt vonultak hadba a frank királyok, a királyi ügyészségen a cappára esküdtek. Őrzési helyéből származik kápolna szavunk, a cappa őréből pedig a káplán szó. Márton sírja, amely fölé utóbb hatalmas bazilika épült, zarándokhellyé vált, a sírjánál történt csodák, gyógyulások révén a szent népszerűsége halála után is egyre nőtt. Alakja köré újabb és újabb legendák szövődtek, amelyek Sulpicius Severus által írt életrajzával együtt a középkor legnépszerűbb olvasmányai közé tartoztak Európa-szerte. A normann betöréskor Márton ereklyéivel vonultak a Tours-iak a város kapujához, és az ellenség elmenekült. Franciaországban 485 helység őrzi nevében Szent Márton emlékét, és 3672 templomnak a patrónusa. Szülőföldjén is hatalmas tisztelet övezte minden korszakban. Az első bencés apátságot Szent Márton hegyén (ma Pannonhalma) alapították. István király a besenyő támadás előestéjén álmában Szent Márton segítségében bízva kiáltotta: „távozzatok, mert az Úr védelmemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazak legelőjét pusztítsátok!", és Szent Márton zászlaja alatt vonult hadba. Az 1093-as szabolcsi zsinat nyilvánossá tette Szent Márton ünnepét három napos előkészülettel. A székesfehérvári királykoronázási szertartásban fontos szerepe volt a déli külváros magaslatán, a „koronázási dombon" épült Szent Márton templomnak, amelynek tornyából a megkoronázott király kardjával a négy égtáj felé suhintva kötelezte magát az ország védelmére.