Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KALENDÁRIUM - H. Csukás Györgyi: Szent Mártonról

Márton különös tiszteletnek örvendett szülőhelyén, a határőrvidékek katonáskodó népei körében, de szinte nincs az országnak olyan része, ahol ne lennének neki szentelt templomok, az ő nevét őrző helységek (Martonvásár, Kismarton, Peremarton, Hegyhátszentmárton, Turócszentmárton, Dicsőszentmárton, Szalkszentmárton, Kunszentmárton, Szentmártonkáta stb.). Szent Márton volt a Szent László által alapított pozsonyi káptalan, továbbá a szepesi káptalan, a szombathelyi (és a belőle kivált kismartoni) püspökség és az aradi káptalan védőszentje. Legendái - a sírjánál történt magyar vonatkozású csodákkal - bekerültek a magyarországi kódexekbe. Azok a legendák, amelyek alakja köré rangos ősöket költve Mártont Konstantinápolyban nevelkedett hun királyfinak tették meg, Kézai hun történetére is bizonnyal hatottak. Szent Márton alakját szobrok, táblaképek örökítették meg. Cserény, Sövénység, Segesvár templomának táblaképein a legismertebb csodáit megjelenítő képciklusok maradtak fenn. Kultusza a barokk korban sem hagyott alább. Ekkor Mártont, a katonaszentet gyakran ábrázolták magyar nemesi öltözékben, sőt, Georg Raffael Donner pozsonyi ólomszobrán huszárként. A veszprémi egyházmegyét a török uralom után újjászervező Padányi Bíró Márton püspök különösen tisztelte szent elődjét. Az általa alapított csökölyi templom oltárképén saját magát is megörökíttette Szent Márton püspök előtt térdepelve. A barokk korban a Savaria romjain épült Szombathelyen is új virágzásnak indult Szt. Márton kultusza: II. Ferdinánd a várost, mint Szent Márton szülőhelyét mentesítette a kincstári adó alól, ugyanakkor Szent Márton irgalmasságának emlékére a dominikánusok által létesített ispotály támogatására buzdította a lakosságot. 1913-ban a szombathelyi székesegyház Szent Márton ereklyét kapott a Tours-i püspöktől. Ekkor készült Rumi Rajki István kétalakos szobra (Szent Márton megkereszteli édesanyját) a fölé a kút fölé, amely mellett a hagyomány szerint a szent szülőháza állt egykor. Szent Márton alakja mélyen él a néphagyományban. Minthogy november 11-e, Márton napja, a gazdasági év vége, e naphoz kötődik az adók lerovása (amit ezért gyakran szent Márton adójának neveznek) és a tisztújítás is. A pásztorok ezen a napon szent Márton vesszejével járták végig a falvakat, ahol jókívánságaik viszonzásaképpen gyakran rétessel kínálták