Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

MŰHELYTITKOK - Román Árpád: Faanyag-ismereti kiskáté

Faanyag-ismereti kiskáté „A bölcsőtől már elkísér az egész élten át s ha munkád egyszer végetér a sírba véle szállsz" Winkler András Eddigi rövid múzeumi pályafutásom alatt tapasztaltam, hogy a muzeológiai, restaurátori és műszaki tevékenységek során a szakemberek gyakorta kerülnek kapcsolatba a fával, mint szép alap-, illetve építőanyaggal. Cikksorozatomban főként a faanyagok felismeréséhez szükséges ismeretekben szeretnék segítséget nyújtani. Az első részben a fa felépítésével foglalkozom, és rendszerezési szempontokat kínálok az olvasó számára. A szemmel jól látható makroszkopikus tulajdonságok mellett - a jobb érthetőség és teljesebb ismeretek miatt - a mikroszkopikus felépítésről is ejtenék néhány szót. Fontos ezt tennem azért, mert a szabad szemmel jól látható tulajdonságok okai a sejtes felépítésben gyökereznek. A faanyag felismerésében javaslom a kizárásos módszer alkalmazását. Első lépésben eldöntjük, hogy fenyővel, avagy lombos fával van-e dolgunk. A fenyőfélék sejtes felépítése jelentősen különbözik a lombos fajok felépítésétől. Rendszertani szempontból a nyitvatermők osztályába tudjuk sorolni őket, kialakulásuk és felépítésük tekintetében ősibb formát mutatnak, mint a lombos fajok. Fatestüket zömmel áledények (tracheidák) alkotják. Attól függően, hogy milyen feladat ellátására szakosodnak, változik a sejtfal-sejtüreg arányuk. A szállító áledényeket vékony falú, nagy üregű, míg a szilárdító sejteket vastagfalú, kisüregű sejtek alkotják. Az áledények mellett parenchimatikus sejtek is találhatók szövetei közt. Ilyen sejtek a bélsugársejtek - beszédes név -, feladatuk a gázok és folyadék sugár irányú szállítása. Fenyők eseErdei fenyő mikroszkopikus képe (keresztmetszet)