Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

MŰHELYTITKOK - Román Árpád: Faanyag-ismereti kiskáté

tében keskeny, néhány sejtsoros csoportokat alkotnak. Az eddig bemutatott sejttípusok mellett még gyantatömlők és gyantajáratok is láthatóak a fenyők fájában, amik segíthetik felismerését. A lombos fák sejtes felépítése nagyobb változatosságot mutat. Mivel a törzsfejlődés során később jelentek meg, sejtjeiket a feladatok szerinti differenciáltság jellemzi. Emiatt változatosabb, szabálytalanabb szerkezetűek. Fájuk alapját zömmel farostsejtek (libriform rostok) alkotják, főleg a kései pasztában láthatóak, és az edények (tracheák), edénynyalábok körül alkotnak erős vázat. A szállítószerepet elsősorban a valódi edények töltik be, hosszabbak és nagyobb átmérőjűek, mint a fenyőket alkotó tracheidák. Fájukban áledények is látnak el szállító szerepet. Bélsugársejteket lombos fákban is találunk. A sugárirányú szállítószövetek szélessége jóval nagyobb, akár 30-40 sejtsor is lehet, szabad szemmel jól látható ún. bélsugártükröket alkotnak, melyek a fajok közti megkülönböztetés alapjául szolgálhatnak. Attól függően, hogy a vízszállító edények az évgyűrűn belül elszórtan, avagy az évgyűrű bél felőli oldalán helyezkednek el, beszélhetünk szórtvagy gyűrúslikacsú (néhol likacsgesztesnek nevezett) fákról. Középiskolás koromban egy idős erdőmérnök tanárom versbe foglalta a két csoportba tartozó fajok neveit: Gyűrűs likacsú fák Szórt likacsú fák Tölgyek, eprek, gesztenyék Bükk, nyár, éger és dió celtisz, akác, szilfélék gyertyán, fűz, nyír s a mogyoró bálványfa és kőrisek hársak, somok, juharok, fagyai és hüvelyesek vadgyümölcsök, platán ok A következő részben a fa makroszkopikus tulajdonságaival folytatom az ismertetést, valamint a fa szerkezeti részeit szeretném bemutatni. Román Árpád