T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2005 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

A régión belül az eltérő természeti és történelmi körülmények hatására a nép élete is különbözőképpen alakult. A 18. századtól egyre inkább érzékelhetővé vált a keleti sík vidékek fejlődése, és a nyugati részek lemaradása, miközben sajátos kistáji kultúrák jöttek létre, amelyek a 19. században élik virágkorukat. A bonyolult folyamat rányomta bélyegét a lakáskultúra és a népművészet arculatára is. A Dél-Dunántúl keleti felében már a 18. században terjedt a szilárdfalú házak építése, esetenként szabadkéménynyel, a dél-nyugati falvakban viszont még a 19. század derekán is középkori jellegű, kémény nélküli, füstöskonyhás, talpas sövényházakat emeltek. A keleti oldalon a népművészet és a lakásberendezés alakulásában nagyobb szerepet játszanak a tanult kézművesek, különösen a bútorfestő asztalosok. A nyugati területek kultúrája archaikusabb marad, még a 19. század végén is készülnek ácsolt és faragott bútorok, tovább őrzik a régi szokásokat, például a fehér gyászt. Múzeumi megjelenítés Bemutatási cél A tájegységet gondosan mérlegelt tudományos kritériumok alapján terveztük. Különös hangsúlyt kapott a részletes, valósághű „ábrázolás", és az ember sokrétű kapcsolatrendszere a tárgyi-természeti környezethez, amelynek a megvilágítására a szabadtéri múzeumok egyedülálló lehetőséget kínálnak. A népi építészet, a lakásbelső, a telekelrendezés, a gazdasági üzem, a településforma helyi sajátosságainak a szokásos bemutatása mellett célunk az volt, hogy megjelenítsük a Dél-Dunántúl jellegzetes kistájai - például az Ormánság, a Sárköz, a somogyi Zselicség - hagyományos kultúráját. El kívántuk kerülni az általánosító életmód-rekonstrukciókat, a tipikus jellemvonásokat konkrét családok, konkrét időhöz kötött tárgyi világán keresztül érzékeltetjük. így mindegyik telek épületei, azok berendezése és növényvilága az egykori tulajdonosok életének egy kiválasztott időmetszetét tükrözik. A melléképületek, a tárgyak és növények a ház telkéről vagy ugyanarról a településről, de legalábbis azonos néprajzi csoport falujából származnak.