T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Bóna Bernadett: Leheljünk életet a karcagi házba!

ce még állt, „akkor az egyszeres ablak mellett kályhacső volt kidugva", majd amikor elbontották, és a kályhacső is eltűnt, akkor „csinálták a kettős ablakot. " Ez a kemence nem csak ezt a helyiséget fűti, hanem a szépszobát is. Az udvarra nyíló ajtó mögött van egy 2 méter hosszú kecskelábú asztal, illetve egy „3 lábú tönkő", amelyet hús darabolására használnak. „ Valamikor azt mondták, hogy diófából, vagyis valami olyan keményfából volt készítve. " Az edények tárolására két stelázsi, falhoz erősített polcok és egy kétajtós alacsony szekrény szolgált. A kamrában talán csak egyetlen dolog volt, ami nem változott: a padlásra vezető létra, és annak helye, amely az udvarról nyíló ajtótól balra található. „Ezt én mitől kezdve az eszemet tudom, ez mindig így volt. Úgyhogy ezt nem lehetett el se tagadni, semmit se. Ezt innen kivenni nem szabad volt, ehhe ' hozzányúlni nem szabad volt. Ezen csak éppen, aki akart, az felmehetett rajta. " Amikor a kamra már nem konyhaként van berendezve, a kemencét elbontják, egy nagyobb ablak kerül oda. A későbbiekben J. Nagy István és J. Nagy László (E Szabó Eszter és J. Nagy István fiai) szobája lesz, majd spájzként funkcionál tovább. Az ajtót deszkákkal fedik, melyet a szoba felőli oldalon a fallal egy szintbe hoznak, hogy ne látszódjon. A kamra felőli oldalon is fedik az ajtót abból a célból, hogy az ételek illata még kevésbé szálljon át a tisztaszobába.

1 Ha a kamrában lévő létrán még az ősz előtt felmegyünk a padlásra, találunk itt borsót, babot, kevés diót, kukoricát. Ősszel, a disznóvágás után a friss húsok, füstölt húsok illata csapná meg az orrunkat a padlás hátulsó részénél. Ide volt felkötözve madzagokkal, gamókkal „a disznóláb, az oldalas, a hosszúhús... ", mivel a „nádtető ez borzasztó nagyon jó volt... mer ez nyárba hűvöst tart, télbe meleget tartott". A nagyobb disznóvágások után sokaktól elhangzik, hogy: „akkor végig a szelemen a padon!" Az 1910-es években fontos változás történik a házon: kívülről porcelán szigetelő jelenik meg a fűrészelt oromzaton. Az elsők között vezetik be a villanyt is a J. Nagy házba. A ház külső képe kisebb-nagyobb változásokkal ugyan, de megmaradt az évek folyamán, ellenben megváltozott a kert, a ház összes helyiségének berendezése, valamint a kamra és a padlás használata. A változások nemcsak egyes tárgyakkal kapcsolatban élnek az emlékezetben. J. Nagy Ilonka néni