T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Bóna Bernadett: Leheljünk életet a karcagi házba!

több bútort elvitetett az asztaloshoz, hogy újabb stílusú bútort készíttessen belőlük. Változott a helyiségek megnevezése is, Ilonka néni a későbbiekben így nevezte a pitvart: „ez az én kis előszobám. " A J. Nagy ház, J. Nagy ház maradt Az 1900-as évek elején a J. Nagy ház tulajdoni viszonyai veszélybe kerültek. P. Szabó Eszter férje: J. Nagy István nem vetette meg az alkoholt a családi vagyon árán sem. így sodorta veszélybe a család otthonát. Mikor már árverezésre került volna a sor, a család összetartó ereje segített. J. Nagy István nagybátyja, akit szintén J. Nagy Istvánnak hívtak, kifizette az adósságot, és a gyerekekre íratta a lakást. P. Szabó Eszter számára pedig meghagyta a haszonélvezeti jogot. 1940-1960 - aj. Nagy ház Közeli emlékek Ennek az időszaknak a berendezéséről átfogó kép mutatkozik meg az emlékek alapján. Ekkor volt gyermek Tóth Péter és testvére Tóth Ilona (J. Nagy Ilona gyermekei). A kert egyik dísze akkoriban a hatalmas tulipános ágyás volt, amelyben színek szerint csoportosítva rendezték el a tulipánokat. Akkoriban a porta is nagyobb volt, ide tartozott a szomszéd telek is, amelyen gyümölcsfák álltak. Talán a múlt hagyatékának is nevezhetjük a rózsaszínű, piros, bordós, lilás rózsabokrokat és a sárga tearózsát. Helyet kapott itt még a muskátli, egy hatalmas orgonafa, és néhány, tavasszal rózsaszín virágokba öltözött cserje is. A ház konyhájának funkciója télen-nyáron változott, mivel a ház végénél a kertben egy sütőház épült, oda került ki nyárra a konyha: a sparhelt, a kredenc... Télen-nyáron a konyhában tartották a konyhaszekrényt, egy faragott üveges szekrényt, székeket és egy asztalt, amely nyáron szabóasztallá vált Ilona néni kezei alatt. Télen az egykori pitvar és konyha mennyezetét elválasztó gerendáról egy földig érő függöny lógott, amely mögött mosakodtak.