T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Bóna Bernadett: Leheljünk életet a karcagi házba!

megyünk, akkor a lakószobában, a mindennapok szobájában találjuk magunkat, és nem a tisztaszobában. Tehát hosszú évek során a ház hátsó szobájában kap helyet a „szépszoba". A családi történetek szerint mindezek oka B. Nagy Zsuzsanna kíváncsi természete. Szeret nézelődni az utcára néző ablakokon keresztül, érdekli, hogy mi történik az utcán. Ezek után induljunk el a tisztaszobába. Belépve három dolgon akadhat meg a szemünk: a baldachinos nyoszolyán, a festett tulipános ládán és a rózsákkal „pingált,, mennyezeten. Az egyik történet szerint a nyoszolya az évek során a karcagi, ma tájházként működő Fazekasházba került, ahol még ma is látható baldachinja nélkül. Azt, hogy a nyoszolya hogyan került a Fazekasházba, nem tudjuk, de a kezdetek ismertek. Szántó Böske néninek, aki szintén karcagi volt, megtetszett a belső szoba festett nyoszolyája, s meg akarta vásárolni a háziaktól, de ekkor még nem adták el. Majd a nyoszolya kikerült a kamrába, de Szántó Böske néni kívánságáról nem feledkeztek meg, ezért felajánlották neki az ágyat. A nyoszolya tehát Böske nénié lesz, aki ekkor már báróné és akiről tudott, hogy szereti a festett, régi dolgokat: „a flóderozott komódot is átfestette Cibere Julcsával, aki híres pingáló volt (Tóth Péter ). De azt, hogy Szántó Böske nénitől hogyan kerül a nyoszolya a Fazekasházba, nem tudjuk. A másik történet szerint: „Édes néninek volt ott egy olyan régi tulipános ágya, no de hát mikor már unta a dolgot akkor szépen feldarabolta és betüzelte, hát ugye az jó volt tűzre... " (Édes néni=P. Szabó Eszter). A tulipános ládáról anynyit tudunk, hogy később Pestre került J. Nagy István fiához, Andráshoz. Ezek mellett a tárgyak mellett nagyon nagy szerepet kap a rózsákkal „pingált" mennyezet. A pingálás 1902-ben már biztosan megvolt. Csak azt nem tudjuk, hogy néhány évvel 1902 előtt készül, vagy 1902-ben, P Szabó Eszter és J. Nagy István esküvőjére. Az azonban biztosnak tűnik, hogy sokáig ékesíti a tisztaszobát: „nem kapatták el meszeléssel az vagy 30 évig így volt". A belső szobából nyílik egy ajtó a kamrába, amelynek több szerep is jut az évek során. A legrégebbi emlékek szerint a kamrában elsőként fából készült beépített hombár állt. Azután a kamra átmenetileg konyhává alakult, majd szobává. Később „csak egy olyan kis spájz szerű dolog" lett. Amikor a kamrát konyhaként használták, az ablak közelébe „egy olyan picike kis kemence" került, amelynek két sütőrésze volt. Amikor a kemen-