T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

H. Csukás Györgyi: Balaton-felvidéki bútorok

Balatoncsicsó-Szentgyörgyhegyen bevert lábú festett padokat, és az 1790-es évekből datált támlás székeket is lezárt, pusztuló présházakba bekukkantva. E tárgyakat sajnos nem sikerült akkor megszerezni, mára csak fekete-fehér, rossz minőségű fotók őrzik emléküket. Épp ezért a meglévő emlékanyag közreadása, minél alaposabb vizsgálata segíthet csak abban, hogy ennek a régiónak az igen érdekes, összetett bútorművességét jobban megismerjük, műhelyeket, bútorközpontokat különítsünk el. Örvendetes, Kádártaiágy rajza (SABJÁN Tibor) ho

§y 2002-ben a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben - Mészáros Veronika feldolgozásában - megjelent a Laczkó Dezső Múzeum népi bútorait közreadó sorozat, amely elsőnek a ládákat ismerteti. A következőkben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Bakony, Balaton-felvidék tájegységének kádártai házában kiállított két bútorból kiindulva ismertetek egy emlékcsoportot. A 75.21.2. leltári számú sarokpad jelenlegi megcsonkított formájában a kádártai ház szobájában állt, a házzal együtt vásároltuk. A pad mindkét végét az összeillesztésnél, a sarkon levágták, így a támlákon a szokásos két kereteit mező egyike hiányzik. Minthogy a padot - talán a szoba méreteihez igazítva, esetleg rossz állapota miatt - már hosszú ideje így, megrövidítve használták, mi is így állítottuk ki a múzeumban. A 97.10.1. leltári számú ágyat, amely ugyanannak az asztalosnak a keze munkája, mint a sarokpad, balatonfüredi régiségkereskedőtől vásároltam. Mindkét bútor kocsányos tölgyfából készült, faragással díszített, motívumaik szinte azonosak. Egy hasonló, fél sarokpad látható a kenései tájházban, azzal a különbséggel, hogy erre a tulajdonos, a megrendelő Szálai István nevét is rávésték. Nemesvámosi kisnemesi megrendelő részére készült a Tislér Géza csopaki református lelkész tulajdonában lévő