T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Hegyi Füstös Ilona: Tök jó nap

„Töksúly"-emelés rák alkotói, a szentendrei Hagyományőrző Óvónők is, akik az udvart benépesítő állatokkal játszották el „A bugyuta ember" című népmesét, akinek üres volt a feje, mint a tök. A Horvátzsidányi pajta környékén a család minden tagja próbára tehette ügyességét. A legkisebbek sokféle mag közül hamupipőke módjára kiválogathatták a tökmagokat, ezzel élesítvén megfigyelő képességüket. Ha bátrabbak voltak, kis segítséggel eljátszhattak az „Iciri-piciri" mesét, igazi tök-ökrökkel, akik rákaptak egy iciri-piciri kis tökre. A háziasszonyoknak különféle méretű és fajtájú tökök súlyát kellett megsaccolni. Az apukák és erős nagytestvérek pedig edzhettek, miközben töksúlyokat emelgettek, és tök-tekét játszottak. Sokan a töklámpást látván először a Halloween ünnepre gondoltak, de hamarosan megtudhatták, hogy a magyar néphagyományban is elevenen élt a töklámpa készítése. Sokan nagy buzgalommal kezdtek a nagy, mókás tökfejek megfaragásához, hogy otthon gyertyát téve beléjük, nagyapáikhoz hasonlóan rémisztgethessék vele ismerőseiket. A dísztökök - a pöttyösek, a csíkosak, a tojásdadak, a turbántökök, a lopótökök és az olajtökök hihetetlen sebességgel fogytak el a sok alkotni vá-