T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

Jakab Lászlóné: Zöldségeskert a vöcköndi ház telkén

tén fekvő múzeumban tilos az erős vegyszerek használata, másrészt a biogazdálkodással a szabadtéri múzeum eredeti koncepciójához, vagyis a hagyományos paraszti életforma, életmód hiteles bemutatásához is alkalmazkodunk. Sajátos adottságainknak tehát jól megfelel a biokert létrehozása, és ha a városban lakó, a zöldségeket alig, vagy egyáltalán nem ismerő gyerekek egy kicsit is megismerik a gazdálkodást, már nyert ügyünk van. A vöcköndi lakóház telkén egy kb. 20 m

2-es kiskertet hozunk létre. Fonott kerítése hasonló a telek kerítéséhez. A terület előkészítése már elkezdődött, a tavaszi munkákat rögtön el tudjuk kezdeni, ahogy a talajra rá lehet menni. A területet magvetésre kész állapotban adjuk át a múzeumpedagógusoknak, de azokat a vetéseket, amiket korán, még február, március hónapban a nyitás előtt kell megcsinálni, még mi, kertészek végezzük el, a többit Bardócz Gáborné és Kustánné Hegyi Füstös Ilona vezetésével a „Munkák a ház körül" múzeumpedagógiai program keretében a diákok végzik majd. A sorok egymástól 50 cm távolságban lesznek kialakítva, így tíz darab 4 m-es sort kapunk, mivel a sorok a kedvezőbb fénykihasználás miatt mindig kelet-nyugati irányúak. Az első teendő, hogy minden sorközbe, és a tábla két szélére is spenótot vetünk, amit később lesarabolunk. Ez nagyon gyors növekedésű zöldség, aminek a gyökerei finoman átszövik a talajt, levelei védik a többi zöldségféle vetését, és amikor levágjuk, védi a talajt a kiszáradástól, a taposási károktól is, ugyanakkor megfelelő életkörülményeket nyújt a talajlakó mikroorganizmusoknak, és lebomolva komposztként trágyázza a talajt. yet ti xsatita'Wfiiitç ist SÍLrjt&onfa a. A zöldségeskert ültetési terve