T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
Kecskés Péter: Külterületi kőépítmények a Felföldi mezőváros tájegységben
Külterületi kőépítmények a Felföldi mezőváros tájegységben A magyar néprajzi muzeológia tudománytörténetének kevéssé ismert ténye és „vízió"-ja, hogy Sebestyén Gyula (1864-1946) az 1913. évi skandináviai útjának tapasztalatai nyomán 1918-ban a „Magyar Skanzen és Nemzeti Múzeum" című cikkében a következőket írja: A mészköves, budai Sashegyre telepítendő múzeumba „A tokaji borok arany furmintja, sárga muskotálya és hárslevelűje számára (ha egyébér nem, a „híréért") a király mádi szőlőjéből szállítanánk márgát... Mert, ha jelezzük a talajt és a szőlőfajokat, a borvidékek itt felépített és teljesen berendezett présháztípusait és betekintést engedünk a hordókkal bebútorozott pincékbe is: nemcsak a tájékozatlan városi és külföldi látogatókat világosítjuk fel, hanem azokat a termelőket is, akiknek nem áll módjukban, hogy az egymástól messze eső borvidékeket minden szőlőmunka alkalmával külön-külön végiglátogassák. Sőt, a présházak és pincék felszerelésében - mint a szabad ég alatti múzeum minden részében - a történeti szempont érvényesítése rendkívül érdekfeszítő retrospektív eredményekhez is juttat bennünket. A mádi pincét a hegyaljai úri és főúri birtokosok ereklyéiből, korrektül nyilvántartott (nyomtatott tájékoztatóinkban nyilvánosan nyugtázott) kölcsön-, vagy letétrendszerrel, akár csupa Rákóczi-kori, s részben Rákóczi hagyatékából is származó tárgyakkal bebútorozhatjuk." Sebestyén Gyula még arra is gondolt, hogy „a múzeum mozsárdörejjel, muzsikaszóval megtartott szüretje is esetről esetre" megtörténjen. Sebestyén Gyula három generációval korábbi elképzelései továbbgondolhatok, részben megvalósíthatók, de az utóbbi harminc év alapkutatásaival szembesítendők, s nem utolsósorban a 21. századi múzeumi terepadottságokkal és lehetőségekkel kivitelezhetők. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezővárosi épületcsoportjáról adtunk már ismertetést (Téka 1988/1. 25-38.). Most a telken kívüli épített környezet gazdaságtörténeti-néprajzi-muzeológiai bemutatására vállalkozunk.
