T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

H. Csukás Györgyi: A köveskáli közkút, mosó és tűzoltószertár a Bakony, Balaton felvidék tájegységben

A közkút és mosó a múzeumban Ezzel egy földre fektetett gerendát lehetett a bejárat előtt a falsíkhoz hozzászorítani. A kút kitisztított vizében láthatóvá váltak az aknát bélelő faragott kövek a mélyebben fekvő, valószínűleg korábbi, alacsonyabb járószintekhez tartozó kifolyónyílásokkal. A mosó kitisztult medencéjében (amelybe halakat telepítettek) láthatóvá váltak a kifolyónyílások, fenekén a fal mentén elhelyezett tölgyfagerendák. Szentendrén a későbbi, az 1920-as és 1950-es évek közti periódust örökítettük meg a frissen nyert megfigyelések segítségével. Az építményt Köveskálról szerzett, bontott kőanyagból építettük fel, amelyben a geológus-szakvélemény alapján meghatározott arányban szerepeltek a különböző, az épület külsejét is meghatározó kőminőségek. A mosót betonalapra építve, medenceszerűen képeztük ki, az 1920-as átalakításhoz híven. A szintviszonyok kialakításánál a feltárt küszöbkövet és terméskő padozatot tekintettük kiindulópontnak, ehhez mélyítettük vissza a külső terepszintet. A nyeregtetőt náddal fedtük, a kútház oldalfalait áttörő kiöntőnyílások alá kőpadkára deszkavályúkat helyeztünk. A bemutatott korszakban a kút faragott kőlapokból összeállított kávája a padlószinten állt. A mosó felőli kőlapot a padlószint magasságában egy nyílás törte