T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

Jakab Lászlóné: A detmoldi szabadtéri néprajzi múzeum - a kertészmérnök szemével

A detmoldi szabadtéri néprajzi múzeum - a kertészmérnök szemével A külföldi szabadtéri múzeumokkal kiépített cserekapcsolataink keretében látogattuk meg 2001 októberében a westfáliai Szabadtéri Múzeumot. Régi hagyomány, hogy a fogadó múzeumok munkatársai messzemenően figyelembe veszik a tanulmányútra érkező kollégák szakmai kívánságait, és iparkodnak minél jobban elősegíteni, hogy az út sikeres legyen. így volt ez most is, amikor a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gondnokaként 2001. október 20-26. között Németországban jártam. Társam, Kelemen Péterné múzeumunk titkárnője volt. A detmoldi múzeumot szinte kizárólag a kertészmérnök szemével néztem, legtöbbször arra is gondolva, hogy a látottakat hogy lehetne nálunk is megvalósítani. Első kísérőnk Agnes Sternschulte volt, aki ökológusként már tíz éve vezeti az ottani kertészetet. A múzeum szervezeti rendjének rövid bemutatása után először az Osnabrückeni tanyát látogattuk meg. Itt egy régi jellegzetes kertet láthattunk, melyben alakra nyírt Taxus baccata- (tiszafa-) bokrokat nevelnek. Sajnos, ezt a megoldást nálunk nem lehet hasznosítani, mivel az alakra nyírt bokrok csak a nemesség kertjeiben fordultak elő, még a módos parasztházak előkertjeiben sem volt ismeretes használatuk. Az ágyásokat speciálisan kezelt Buxus sempervirens sövénnyel keretezik. Ötévente a háziasszony kiássa ezeket a bokrokat, megmetszi a gyökereket és az ágakat, és 45 fokos szögben visszaülteti az így kezelt növényeket. Ezzel azt éri el, hogy lelassul az amúgy sem túl erős növekedése a növénynek, nem nő nagyon magasra, így nem veszi el a fényt és a táplálékot az ágyasban lévő gazdaságilag fontosabb termények elől. Az eljárás csaknem ugyanaz, mint amilyet a Bonsai-fák nevelése során alkalmaznak. A kert és a ház között Fagus silvaticából (bükk) készült pihenőt alakítottak ki. Ha a mi tájegységeinkben nem is lehet hasonlókat megvalósítani, a meglévő erre alkalmas színtereinken érdemes lenne ilyen, 8-10 fő befogadására alkalmas, árnyékot is adó helyeket kiépíteni, középen egy asztallal, és három oldalán egy-egy paddal berendezni. A pihenőhely keretének ajánlott növényt lehet mogyoróból (Corylus avellana), bükkből, esetleg