T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
Kecskés Péter: Tájház Doroszlón
felvert nádból készült, amit vágott cserépre cseréltek. Az utcai egyenes oromfal sárga téglára cserélése és a héjazatcsere 1954-ben történt. A ház összes helyisége kívül-belül fehérre meszelt, a nyílászárók kékre mázoltak, ácstokos, illetve gerébtokos szerkezetűek. A két szobát korábban, eredetileg is két kívüífűtős kemence („banyakemence") fűtötte, aminek füstjét teljes szabadkémény húzta ki. A tüzelőberendezés átalakítása 1937-ben történt. Az első szobai kemence helyére, helyben készült barna belülfűtős cserépkályhát állítottak. A konyhába a régi, tüzelőpadka mellé vasplatnis takaréktűzhelyet építettek. Ekkor még megvolt a hátsó szobai kemence. A ház helyreállításakor a bontásnyomok és építészeti felmérések alapján visszaépítették a keskeny oldalpadkás négyzetes kalapú kemencét, valamint a fél szabadkéményt. E hármas tüzeléstechnikai állapotnak, az 1930-as éveknek felel meg a helyiségek funkciója és berendezése is: tiszta szoba (kályhát nem használták), konyha-lakószoba, továbbá mindenes kamra és boroskamra. A kialakult építészeti/műemlékvédelmi és néprajzi/muzeológiai elvek szinkronitását követve az archaizáló és modernizáló megoldásokat elkerültük. A két szoba (tiszta szoba és hátsó szoba) teljes - az 1930-as éveket idéző berendezési anyagát összegyűjtötték. Ezt figyelembe véve hangoltuk össze az építészeti, a tüzeléstechnikai, a gazdasági és a családi hátteret. Az utcai egyenes tégla oromfalat és a vágott cserépfedést (1950-es évek) adottságként kellett kezelnünk. Az építés és a berendezés összhangjában megőrzendőnek tartottuk a Doroszlón készült barna táblás kályhát (Gréber Antal, 1937), és a hátsó szobában egykor állt „banyakemence" visszaállítását. Sor került a kívüífűtős kemence nyomainak feltárására; a tüzelőberendezés megépítéséhez műszaki tervjavaslatot küldtünk. Mivel a szabadkémény és a „lepadlásolás" közbeni állapot megmaradt, ezen átmeneti időszak tüzelés- és füstelvezetési technikájának megőrzését javasoltuk. A berendezési tárgyak nagyobb részének egyeztetését elvégeztük, a gazdaszintet és a kétgenerációs családot figyelembe véve. Raj Rozália értő gonddal végezte - helyi analógiákat is figyelembe véve - az épület berendezését. A két szoba elrendezése már párhuzamos, az ágyak tehát a hosszanti oldalfalak mellett kaptak helyet (a korábbi sarkos, sarokpados elrendezéssel