T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

Kecskés Péter: Tájház Doroszlón

A tájház megnyitója szemben). A 19. századi generációkhoz tartozó, megbecsült, értékesnek tartott tárgyak is entriőrökbe kerültek. így a mélyített faragású, festett, a 19. század elején készített komáromi típusú láda, a falusi faragóspecialisták által, a 19. század második felében készített székek, de bekerült az amerikás utazóláda is. A textilanyag (felvetett ágyak, függönyök stb.) a tiszta és lakószobában, a két világháború közötti időszak „magát megmutató ízlését és módosságát" jelzi. A kamrában és a pincében a szőlő- és borkultúrával kapcsolatos eszközök kaptak helyet. Számosak és sokrétűek a kenderfeldolgozás tárgyai is. A szántóföldi gazdálkodás felszerelései a fészerben vannak. A tájház eszközanyaga kiegészítendő és kiegészíthető, s ezt a létrehozók tervezik is (istálló, nyári konyha). Hol van a helye a vajdasági, pontosabban bácskai kutatásban és megvalósításban a doroszlói tájháznak? Jugoszláviai műemlékvédő szakemberek (Branislav Kojic, Aleksandar Petrovic) felmérései és publikációi mellett jelentősek, különösen az elmúlt húsz évben a magyar kutatók munkái (a teljesség igénye nélkül: Beszédes Valéria, Harkai Imre, Jung Károly, Klamár Zoltán). A 18-20. századi bácskai lakóházakat a kutatók - ha különböző területi érvénnyel is, ha különböző néven is (pannon ház, vajdasági ház, alföldi ház) - lényegében és tartalmában egységesen írják le, jelenítik meg.