T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2001 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

it. Ertl Pálné Kuti Marikában - az együttes vezetőjében - olyan szakemberre találtam, akivel azonnal fél szavakból is értettük egymást. Közös gondolatunk az lett, hogy hagyományaikat ne csak színpadi produkcióként tárják a közönség elé, hanem úgy, ahogyan az egykor, az adott közösség körében élt. A két év alatt gyakran konzultáltunk, alakítgattuk elképzeléseinket a helyszínen, míg eljött a nap, amikor a Zöldág Gyermek Táncegyüttes, a Kurázsi Táncegyüttes és a Rátót Mátyás Kör bemutatkozhatott múzeumunkban. A házak udvarait benépesítették az éneklő, játszó, táncoló gyerekek. A vízimalom udvarán a legények vetélkedésének lehettünk tanúi, de életre kelt a köveskáli mosóház is, és részesei lehettünk a bakonyi juhászok jó hangulatú lakodalmának is. A technikatörténeti bemutatók sorában a legnagyobb feladatot a nyírádi vízimalom működtetése jelentette. Ebben - többek között - igen nagy szakmai segítséget kaptunk az örvényesi vízimalom „molnárától", a Veszprém megyei malmok kiváló ismerőjétől, Wöller Istvántól. Kőfaragás