T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: Bakony, Balaton-felvidék tájegység (TÉKA 2000 1., Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2000)

H. Csukás Györgyi: A Bakony, Balaton-felvidék tájegysége

Az új építőanyag az épület szerkezetére, formájára is hatással volt: a falazott oromfalak alkalmassá váltak a szelemengerenda alátámasztására, a padlástérbe felnyúló belső csúcsfalak, kőpillérek pedig az ollószárakat tették feleslegessé. A keskeny rétegekben fejtett, lapos kövek boltozásra is alkalmasak voltak. Általánosan elterjedt a kő dongaboltozat, elsősorban a szőlőtermelő vidéken, ahol a pinceépítés gyakorlata a falu építészetére is visszahatott. Hosszan megmaradt viszont a füstöskonyhás rendszer, ami a kőépítkezésre való áttéréskor még általánosnak számított. A szabadkéményes füstelvezetés a 19. században még csak a módos kisnemesi réteg házait, az uradalmi épületeket, paplakokat és néhány gazdag német falu házait jellemezte, mivel a téglaboltozaton nyugvó szabadkémények kivitelezése drága kőművesmunkát igényelt. A füstöskonyhákat a múlt század végétől kezdve a zárt kémények beépítéA mindszentkállai lakóház harántboltöves tornáca, 1969 sével kezdték korszerűsíteni, számos átmeneti megoldást is alkalmazva. A füstöskonyhás házak minden helyisége a tornácról nyílt. Erre a vidékre jellemző, hogy a tornácnak számos, a történeti stílusok hatását is tük-