T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1999 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Kecskés Péter: Erdélyi Zoltán (1931-1999)

Erdélyi Zoltán (1931-1999) Tisztelt Gyászolók, Családtagok és Barátok! Megrendülten állunk a 68 évet élt Erdélyi Zoltán sírjánál Bernecebarátiban. Itt, a környezet nemcsak végső nyughelye lesz, hanem évtizedeken át kutatási területe és sokáig éltető-pihentető, kikapcsolódási tere is volt. Erdélyi Zoltán 1931. január 28-án Budapesten született, s Abonyban nevelkedett. Ősei között parasztemberek, ács- és vertfalkészítő falusi specialisták találhatók, akikről mindig nagy szeretettel és némi büszkeséggel emlékezett meg. A faluban és gazdaságban gondolkodás, a gyakorlatiasság, az életközelség igénye egész életén végigvezette az elődöktől örökölt ösztönök és tapasztalatok révén is. Jelesen végzett szakérettségi után Budapestre került. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, 1956-ban muzeológia-néprajz diplomát kapott. Szakdolgozatának címe: „Népi erdőgazdálkodás Bernecebaráti, Kemence és környékén". Ugyancsak az ELTE-n, 1962-ben középiskolai történelemtanári diplomát szerzett. Egyetemi doktori értekezését Tálasi István professzornál 1966-ban védte meg. A disszertáció címe: A hátikosár (Adatok a magyarországi használatra és elterjedésre). E monográfia megjelentetése tudományszakunknak máig adóssága. Erdélyi Zoltán tevékenységét a Népművelési Minisztérium Múzeumi Osztályán kezdte előadóként (1956-1957). A Néprajzi Múzeum muzeológusa volt 1957. február 15 - 1970. december 31 között. Ebben az időszakban, különösen 1963-1970 között volt legfontosabb feladata a központi Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezeti és tudományos előkészítése, még