T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1999 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

T. Bereczki Ibolya: Történeti források a népi építészet és a lakáskultúra kutatásában

hetőségeit és az 1980-as évek óta folyó számítógépes feldolgozás tanulságait elemezte. Hangsúlyozta, hogy a néprajz saját módszereivel a dunántúli kisvárosokat kevéssé tudja megragadni, erre viszont éppen a történeti források kiválóan alkalmasak. A rendelkezésre álló forrásokat mélységükben kell kiaknázni, s a levéltári iratok újfajta megközelítése inkább „mikrotörténelem" írására nyújt rendkívül gazdag lehetőségeket. Balázs György: A 19. század eleji tűzkárjelentések népi építészeti tanulságaira hívta fel előadásában a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a legjellemzőbb, részletes leírások döntően a 18. század végétől, elsősorban a városokból állnak rendelkezésre. A 19. század során kialakuló városképekre nagy hatással voltak a tűzkárok nyomán kiadott építészeti rendeletek, előírások, s a tudatos telepítéstervezői és -építői tevékenység e korszakban bontakozhatott ki. Gy. Balogh Agnes: A budai kőműves és kőfaragó céh életének 1690-1872 között keletkezett dokumentumait mutatta be. Knézy Judit: Tüzelőberendezések a Festetics-uradalomban (Keszthely-Csurgó, 17621813) címmel elemezte a Georgikon épületterveit. A Georgikon tanárai közül Nagyváthy János 1775-ben kiadott instrukciói - amelyek az erdővédelemjegyében a faépítkezést korlátozták-jelentékenyen hozzájárultak az újabb építő- és falazóanyagok terjedéséhez. A fennmaradt, döntő többségében alaprajz, viszonylag kevés homlokzati rajz jelzi a tüzelőberendezések formáját, típusait. A tanácskozás után a résztvevők látogatást tettek a múzeumban, H. Csukás Györgyi kalauzolásával az épülő Bakony-Balaton-felvidék tájegységet, Sabján Tibor vezetésével pedig a dusnoki szélmalmot és az alföldi tájegység újonnan elkészült épületeit tekinthették meg. Búzás Miklós a Föld-Ház című időszaki kiállítást mutatta be az érdeklődőknek. T. Bereczki Ibolya