Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

vott ki magának. Három gyermeke közül az egyetlen fiú, ifj. Vladár József (1918-1972) vette át a műhely vezetését, ahol a kékfestés mellett kelmefestést és vegytisztítást is végeztek. A családtörténeti emlékek, adatok és tárgyak összegyűjtésében nagy segítségünkre volt id. Vladár József unokája, Salamon Zsigmond tanár. A műhely eredeti nyomódúc anyagának nagyobb része a kiállításban a nagykőrösi Arany János Múzeumból letétként szerepel. A saroktelken volt műhelyépület falkutatása tisztázta, hogy a 18. századi keskeny épületszárnyhoz toldották L alakban a mángorlóberendezést befogadó nyitott teret és istállót 1860 körül. A beépített évszámos téglák tanúsága szerint 1885-ben javították az épületet (tűzfal megerősítése, helyiségek téglaburkolatai). A századfordulón a mángorló istálló melletti légterében a tarkázószobát építették be. Az így kialakított padlásteret elfalazták, és az udvar felől a lépcsőfeljáratot is leválasztották. Az utóbbi harminc évben a műhelyt és az U alakban visszaforduló lakószárnyat szervetlen átépítések érték. uiurtetSJcI: Vladár József útlevele