Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

tájegység mosonszentmiklósi tiprómalma, illetve a nyúli uradalmi szőlőprés. A múzeum Tudományos Tanácsa elé 1998. március 15-én terjesztett javaslat tartalmazta a pékség berendezését meghatározó tárgyegyüttes legfontosabb jellemzőit, típusos tárgyait. A TT által elfogadott javaslat nyomán megvásároltuk Máté Ernő Izsák, Szabadság tér 10. sz. alatti kéthelyiséges sütödéjének berendezési tárgyait. Az OMVH jóváhagyó döntését követően került sor a bontásra, amelyet Búzás Miklós építész irányított, s a dokumentálásban részt vett Bálint János és T. Bereczki Ibolya. A pékműhely berendezési tárgyait, valamint a pékkemence elemeit, részbeni bontási anyagát, a kemence befogadására szolgáló épületrész nyílászáróit beszállítottuk a múzeumba. A néprajzi tárgyakat 1998 júniusában leltároztuk be. Időközben sikerült megvásárolni Csongrádról Pintér János helyi pékmester üzletének bolti berendezéseit. Az idős mester néhány, szintén az egykori pékséghez tartozó tárggyal is kiegészítette az anyagot. Az üzlet bútorát az egykori tulajdonos 1947-ben - az 1930-as években Nagymaroson, mestere által működtetett pékség boltberendezésének mintájára egy Vasvári Pál nevű csongrádi asztalosmesterrel készítette (ezt igazolja a pult fiókjának hátlapján talált felirat is). Néhány berendezési tárgytól nem vált meg az izsáki pékség tulajdonosa, így ezeket más módon kellett beszereznünk: a bolti mérleget a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumtól kaptuk kölcsönbe, az üzlethez tartozó kisméretű, liszt és nagyobb mennyiségű kenyér mérésére szolgáló kis mázsát vásároltuk, a sütőház falán lévő óra a múzeum gyűjteményéből való, ehhez rekonstrukcióként készült el a tartó, üvegezett előlapú fadoboz. Az Izsák, Szabadság tér 10. szám alatt működött pékséget befogadó épületrész bontására 1998 tavaszán került sor, s ezt követően rekordidő alatt történt meg az újrafelépítés, a pékkemence megépítése, és az épület berendezése. A próbasütést a kemence több hétig tartó szárítása és előfútése után, 1998. augusztus 19-én Váradi Béla pékmester és felesége végezte, s az első kenyeret az építők és a múzeum munkatársai kóstolhatták meg. 1998. augusztus 20-tól a látogatók is betekintést nyerhettek a ke-