Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

A nagykőrösi kékfestőműhely és berendezése a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Az európai középkor háziszőttes-kultúrájában, majd a manufaktúrás és gyári textil-előállítás gyakorlatában is jelen volt az anyagok festése és színezése. A Kárpát-medencében a 18. század folyamán - nyugatról keletre terjedő folyamatként - céhes keretek között működő kékfestőműhelyek létesültek. A múzeum alföldi mezővárosi épületcsoportjának tudományos tervében más kézművesipari létesítmények (tímár, pék, fazekas stb.) mellett kékfestőműhely megvalósítása is szerepelt. A 19. század paraszti textilhasználatában, főként a női viseletben jelentős szerepet játszó festett alapanyag készítése a mezővárosokhoz és azok piackörzeteihez köthető. Az Alföldön különösen az egyszínű indigókék, valamint a kék-fehér és kétszerkék mintás anyagokat kedvelték. Ilyen, mintázott, többször keményített és mángorolt termékeket előállító, vásározó kékfestőműhelyt telepítettünk át Nagykőrösről, az Encsi u. 30. sz. telekről (lásd: TÉKA 1995/2. 8-12.). A lakrész nélküli, L alaprajzú műhely újraépítő és rekonstrukciós munkái 1996-1998 között folytak. Ez időben került sor a kézműves technológiát visszaállító tevékenységre és a műhely berendezésére is. Az állandó kiállítás 1998. szeptember 22-én nyílt meg. A három generáción át működő műhelyt a Vladár család alapította (1860) és üzemeltette. A nemesi származású Vladárok ősei Túróc vármegyei birtokosok voltak a 13-14. században. Az évszázadok során szerteágazó nemesi család egyik tagja (Vladár Péter) a 18. század második felében költözött Nagykőrösre, megalapítván a család nagykőrösi ágát. A leszármazottak között volt Vladár Boldizsár (1830-1905), aki Módra József nagykőrösi kékfestőtől tanulta a mesterséget és önálló műhelyt nyitott. A református családnak jelentős szemtermelő és állattartó tanyája volt Nagykőrös határában. Fia, Vladár József (1874-1964) folytatta a kékfestőmesterséget, s a Duna-Tisza közi „festők" között mind az áruk mennyisége, mind formagazdagsága és minősége révén megbecsülést ví-