Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

utcára nyíljon, bár ezzel ellentétes példákat is találtunk, amikor a bolt az udvarról közelíthető meg (Mesterszállás, Izsák). A pékségek kialakítása során a sütőkemencét egy kivétellel úgy építették meg, hogy a fűtés közben keletkező meleget a munkafolyamatban hasznosítani tudják mind a kovász készítésekor, mind a dagasztás, mind a kelesztés során. A kemencéből kiszedett parazsat pedig már a korai építésű kemencékben is (mint a kunmadarasi és az izsáki) a kemence testébe épített tartályban lévő víz melegítésére használták. Bár az épületek alaprajzi beosztása mutatott különbségeket, jellemzőnek tekinthetjük a sütőház és a sütőkonyha egymás melletti elhelyezését (ezek egymásba is nyíltak). A kenyér árusítására szolgáló bolt az izsáki kivételével mindenütt önálló helyiség, ott azonban másodlagos, a bérlői jogviszony következménye a sütőkonyhából történő közvetlen árusítás. A helyszíni terepmunka tapasztalatai azt mutatták, hogy jelenlegi állapotában a felmért és dokumentált épületek egyike sem volt alkalmas arra, hogy akár lebontva és áttelepítve, akár hiteles másolatként építsük fel a múzeumban. A Kunmadaras, Karcagi u. 8. sz. alatti, 1977 óta használaton kívüli épület felelt volna meg egyedül azoknak a szakmai igényeknek, amelyeket korábban vázoltunk. Az épület többszöri átépítése, toldásai, valamint a jelenlegi, két, különböző időpontban beépített, rendkívül nagy méretű kemencéje újra felépítve vagy hiteles rekonstrukcióban történő visszaállítás esetén azonban megnehezítette volna a látogatóknak a munkafolyamat nyomon követését, de a két kemencét sem tudtuk volna gazdaságosan, a hagyományos technológiával működtetni. A másik, az alföldi pékségek korai állapotát tükröző izsáki pékség egy, az 1970-es években takarékszövetkezetté átalakított lakóház toldott, építészeti szempontból jellegtelen udvari szárnyának két helyiségét foglalta el. Az egész épület lebontása és áttelepítése ebben a helyzetben itt sem volt indokolt. Miután egyetlen épület sem felelt meg teljesen múzeumi igényeinknek, csak analógiák alapján tervezett pékség felépítése jöhetett számításba. Ezt a tervezetet terjesztettük a Tudományos Tanács elé, azzal a javaslattal, hogy a műhely két, a technológia szempontjából kulcsfontosságú helyiségét az izsáki alapján építsük meg, s berendezése is az izsáki legyen.