Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

H. Csukás Györgyi Bepillantás a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének műhelytitkaiba

hogy különböző időmetszetekben jelenítjük meg konkrét családok életkörülményeit, mindennapi életének, munkájának színtereit. A lakóházakat közösségi és szakrális építmények, malom, szőlőhegyi épületek egészítik ki, olyan elrendezésben, hogy az épületek egy eszmei, de mégis mindenki számára ismerősnek tűnő faluképet jelenítsenek meg a faluhoz tartozó külterületi építményekkel együtt. A Balaton-felvidéki, bakonyi táj felidézéséhez - a jellegzetes építmények mellett - a domboldalra telepített telkek kő kerítései, („kűbástyái"), támfalai és a növényzet is hozzájárulnak majd. Épületkiválasztás Az épületkiválasztást megelőző terepkutatások során kristályosodtak ki előttünk azok a jellegzetes épülettípusok, amelyeket a múzeumban is szeretnénk megjeleníteni. A Bakony és a Balaton-felvidék lakóházai, a Dunántúl hegyes-dombos vidékeire jellemző ún. nyugati magyar háztípus helyi változatai. Jellegzetességüket épp a kő építőanyagra való áttérés, és az ezzel kapcsolatos szerkezeti változások jelentik: a falazott oromzatok, amelyek nemcsak a nyeregtetők és a vakolatdíszes oromzatok elterjedését tették lehetővé, hanem a tető gerincén végigfutó szelemengerenda alátámasztását is megoldották, feleslegessé téve az ágasfákat, ollószárakat. A kőből rakott boltívek, dongaboltozatok készítését viszont a szőlőhegyi pincék építésének gyakorlata tette általánossá a Balaton-felvidéki falvakban. A falvanként is eltérő, változatos kőanyagot (mészkő, dolomit, homokkő, bazalt, bazalttufa) csak ritkán rakták habarcsba, rendszerint kőzetmálladékból készült sarat használtak kötőanyagul a helyi kőművesek. A jellegzetes épületek kiválasztásánál sokféle szempont egyidejű érvényesítésére törekedtünk. Amellett, hogy az épületek alaprajzukkal, tüzelő- és füstelvezetési rendszerükkel, épületszerkezeteikkel, külső megjelenésükkel minél teljesebben képviseljék a helyi építkezés sajátosságait, jellemző változatait, arra is ügyelni kellett, hogy a bemutatandó portákon élő családok egyúttal a gazdálkodásmód, a vagyoni-társadalmi helyzet, családstruktúra, felekezeti hovatartozás helyi változatait is megfelelően példázzák. Az épületek alaprajza, nagysága, főként a gazdasági célú és táró ló helyiségek száma, mérete jelzi a család vagyoni helyzetét, gazdálkodásmódját. A Balaton-