Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

H. Csukás Györgyi Bepillantás a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének műhelytitkaiba

felvidéki házak olykor még a kamrát, pajtát is nélkülözik, gazdaságuk súlypontja ugyanis a szőlőtermelés, amelynek színtere a szőlőhegy pincéjével, présházával (mindszentkállai lakóház). A háziiparral, fuvarozással foglalkozó, napszámosmunkából élő egykori zsellérek életmódját kádártai házunk eleveníti meg. E házaink képviselik a terület domináns füstöskonyhás háztípusát, amelyet a kémény hiányán kívül az egyes helyiségek tornácra nyíló külön bejárata is jelez. Nyirádi lakóházunk, amelyet az 1950-es éveknek megfelelően rendezünk be, a füstöskonyhás házak átalakításának egyik tipikus útját fogja bemutatni. A szentgáli kisnemesi lakóház és a nyirádi vízimalom molnár lakása ugyanakkor a magasabb vagyoni, társadalmi szinten élő rétegek, ill. az uradalmi építésű épületek fejlettebb, a boltozáshoz téglát is felhasználó szabadkéményes épületeit jelenítik meg. Mind a lakóházak, mind a szőlőhegyi építmények gazdag példatárral szolgálnak a kőépítkezés jellegzetes épületszerkezeti megoldásainak, megjelenési formáinak az érzékeltetéséhez. Az épületkiválasztást megelőző terepkutatások során számos hasonló épületet dokumentáltunk, amelyek az újraépítésnél mint analógiák nyújtanak segítséget. A lakóépületeken és a porták kiegészítő építményein kívül a múzeum minden tájegységében közösségi épületek, műhelyek, szakrális építmények is találhatók. Ezek egy része (pl. a mosóházak, vízimalmok, szőlőhegyi pincék) különösen jellemzőek vidékünkre, mások általánosabban elterjedt építmények, de épp itt kerülnek a múzeumban bemutatásra (kapolcsi cédulaház, köveskáli tűzoltószertár). A többi tájegység szakrális építményeit figyelembe véve a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben katolikus templom, temető építését tervezzük, s a tájegység mögötti hegyoldal kedvező lehetőséget nyújt egy stációsoros kálvária elhelyezéséhez is. A vidéken legáltalánosabb malomtípust a nyirádi vízimalom képviseli, s a későbbiekben egy olajmalom is felépül (szentjakabfai olajütö). Helyi jellegzetességnek számít a mosóház, ami itt - köveskáli mintára - a közkúthoz kapcsolódva épül fel. A múzeumi épületeket számos hasonló épület közül választottuk ki, újraépítésüknél, berendezésüknél, használatuk rekonstruálásánál ezek az analógiák jól hasznosíthatók.