Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1997 1-2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

A gótikától a habánokig kályhacsempe konferencia Sárospatakon 1996. szeptember 26-28 között került megrendezésre Sárospatakon a reneszánsz kályhacsempekutatás újabb eredményeit összefoglaló konferencia, melyet a M NM Rákóczi Múzeuma, a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszéke, valamint a Herman Ottó Múzeum szervezett. A nemzetközi konferenciához kapcsolódott egy azonos című kiállítás is, melyet Sárospatakon, majd Tőketerebesen mutattak be nagy sikerrel. A kiállításról katalógus készült, amely a sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei című sorozat 31. darabjaként látott napvilágot. A konferencia az északkelet-magyarországi térség 16—18. századi főúri kályhás kultúrájáról szólt, elsősorban az újabb kutatási eredményekre helyezve a hangsúlyt. A kutatás összefoglalását Feld István ismertette bevezető előadásában. Simon Zoltán a füzéri várásatás egyik habán kályháját mutatta be, míg Fülöp András a fáji kastély kályhás leleteit tárta a hallgatók elé. Tomka Gábor az ónodi vár kályhacsempéit ismertette. Földing Zoltán pedig miskolci töredékek alapján dolgozta fel és tekintette át Miskolci Mihály műhelyének tevékenységét. Détshy Mihály levéltári adatokra támaszkodva elemezte Lorántffy Zsuzsanna kályharendeléseit és a különböző helyekről származó mesterek működését a család birtokain. A külföldi előadók közül Ján Chovanes a terebesi vár 16. századi kályhacsempéit, Adrian Andrei Rusu pedig az alvinci domonkos kolostor csempéit ismertette. A konferencia résztvevői az adott térségtől távolabbi területeken folyó kutatásokba is betekintést nyerhettek. Benkó' Elek újabb székelyföldi kályhacsempéket mutatott be, míg Lázár Sarolta a pilisszentléleki pálos kolostor kályhacsempéit rendszerezte és tekintette át. A befejező előadásban Fügedi Márta a reneszánsz kályhacsempék motívumkincsének továbbélését és utóéletét elemezte a népi anyag alapján. A színvonalas előadások után a konferencia