Bíró Friderika szerk.: TÉKA 1995 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

Szabó T. Attila „Etnobotanika és népi építészet" című előadása a néprajzosok figyelmét egy eddig kevéssé tárggyalt, de egyre fontosabb kérdésre irányította, ti. az épített táj és a természeti környezet kapcsolatainak és harmóniájának fontosságára. A Vas megyei kutatási eredményeit csallóközi és erdélyi vizsgálódásaival vetette egybe, s így érdekes tanulságok leszűrését végezhette el. A konferencia szakrális tematikai egységét Szilágyi István előadása vezette be az ún. vörös keresztekről. A tematikailag és a felállítás szempontjából ugyan különböző eredetű, de hozzávetőlegesen egyformán vörös alapszínű keresztek eredetével kapcsolatos magyarázatai néha ugyan meglepték a hallgatóságot, de a feltárt anyag és a gazdag illusztráció elismerést érdemelt. Horváth Gyula a nyugatdunántúli szőlőhegyekben felállított szakrális építmények, pl. kápolnák, keresztek, szobrok stb. gazdaság- és kultúrtörténeti hátterét vizsgálta. Legfontosabb tanulsága, hogy az irracionálisnak tartott vallásos-szakrális életben is az egyes jelenségek ekzakt, racionálisanmeghatározható, gyakorlati, gazdasági okokra vezethetők vissza. Ennek legtriviálisabb példája volt, hogy pl. olyan szenteket választottak a szőlőhegyi kápolnák patrónusául, akiknek ünnepei a legfontosabb dologidőkön kívülre estek, tehát a szakrális élet gyakorlása igazodott a valós, gyakorlati feladatokhoz. Horváth A konferencia egyik színhelye: a cáki pincesor