H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1993 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1993)

Gyűjtőúton az őrségben /1971/ Az elmúlt 18 év alatt sok-sok interjút készítettem itt, a nyugatdunántúli falvakban. Először a közeli ismerősökkel, aztán addig ismeretlen idős asszonyokkal, parasztemberekkel is beszélgettem. Sokan közülük nemcsak a kérdésekre válaszoltak. Elmondták életük nagy élményeit, féltve őrzött titkaikat, beszéltünk boldog pillanatokról, sírva mesélték el emberi gyarlóságaikat, szinte meggyónták bűneiket. Titkok tudója és őrzője is lettem egyben. Miközben a felépített lakóházakat, pajtákat és istállókat berendeztem, újra és újra eszembe jutottak azok, akikről itt most szó esett. Akkor érezném a munkámat teljesnek, ha ők egyszer eljönnének a múzeumba, s megtekintve a házakat, azt mondanák: igen, ilyen volt a mi szobánk és a konyhánk, a kamránk, az istállónk, a pajtánk. Akkor talán ők is büszkék lesznek arra, hogy épületeikkel, egy-egy tárggyal, egy fazékkal, egy kópiccal, egy lábossal, egy asztallal, egy paddal, egy szentképpel, egy kereszttel, vagy egy dergálóval, igával, kaszával, vagy "csak" visszaemlékezéseikkel, tapasztalataikkal, tanácsaikkal gazdagították múzeumunkat, és hozzájárultak nemzeti örökségünk méltó megőrzéséhez .