H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1993 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1993)

A legegyszerűbb díszítőmotívum, a rovátkolt faragás kondorfai házunk oromzatán jelenik meg. Láttuk, hogy a vésett, vájt mintákat színesre festették. Előfordult, hogy a gerendák felületeit festett, viráginda-motívummal díszítették. Ennek a változatnak szép példáját szemlélhettük a rédicsi présház kiugró keresztgerendáin. Ennél nagyobb változatosságot mutatnak azonban a festett-faragott oromdeszkázatok. A puhafa deszkák hosszanti széleit rendszerint fűrésszel cifrázták. A deszkaszélekre a minta egyik felét faragták ki. Két egymás mellé illesztett deszka faragott széle aztán együttesen adta ki a kívánt motívumot: az orsó alakú áttöréseket, szíveket, kelyheket, kereszteket. Az üres felületeket gyakran szines motívumokkal festették tele. Nem volt ritka a virágmintás díszítés, és a figurális díszítmények is általánosan elterjedtek vidékünkön. A festett-faragott házoromzatok igen egyszerű, de szép változatát láthatjuk a tájegységünkből kivezető út bal szélén álló lakóházon, amely Rédicsről került a múzeumba. A rédicsi présház gerendavégei