H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990.2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

Rhyd-y-carból áttelepített hatlakásos munkásház (Dél-Wales) kívánják jeleníteni a múzeumban, s elmondták, hogy jelenleg a városi polgárság életmódja bemutatásának lehetőségeiről gondolkoznak. Ha sikerül megvalósítaniuk, akkor a bevezetőben említett komplexitás újabb megerősítést nyerhet, s szinte az egész etnikum életmódtípusait megjeleníthetik a szabadtéri múzeumban. k.l A szabadtéri múzeum "élőbbé tételére" az egész szakmában történnek kísérletek, hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. St.Fagans-ban a gazdasági épületekben, ólakban állatok vannak, a legelőket, réteket legeltetik, a szántóföldeket és kiskerteket megművelik. Arra törekszenek, hogy az állatok tartásához szükséges takarmányt helyben termeljék meg, s az állatok hasznát (hús, tojás, gyapjú, stb.) és a földek termését szintén helyben feldolgozva értékesítsék. Tájékoztatásuk szerint, ha minimális haszonnal is, de haszonnal jár ez a törekvésük. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy az egyes tevékenységeket ugyan figyelemmel kísérheti a látogató, de a múzeum nem törekszik "eredeti", "hagyományos" eszközök, tartásmódok, művelési eljárások, feldolgozási módok bármi áron való bemutatására. Pl. ha kaszálni kell a füvet a réteken, minden lelki skrupulus nélkül alkalmazzák a legmodernebb gépeiket is, ha annak szükségét látják. Bizonyos alkalmakkor, bemutatókon természetesen - a példánál maradva - kézzel ka-