H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990.2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

(és vele a szoba) közép-európai vívmány, A 15. század Közép-Európában (a Bódeni-t 5tól kiindulva) a kályha térhódításának nagy korszaka. A dél-dunántúli régészeti anyagban több 14. századi kályhacserép is előfordul, a 15. századtól pedig az egész területen szinte minden ásatás és leletmentés nagy számú mérműves, mázas és egyszerű, mázatlan, bögrés - Gebhard szavaival rusztikus - változatokat hozott felszínre. Sajnos azonban a dunántúli faluásatások minimális volta miatt a kályhaszemek használatáról és házbeli környezetéről csekély biztos információnk van. A Nagy Alföldön történt jelentős mennyiségű föltárás tanúságaival szemben a késő középkori Dunántúlon a kályhás szoba kialakulásának átmeneti állapotát tudjuk megragadni, mind Sarvalyon (Veszprém m.), mind Etén (Tolna m.). A hódoltsági időszakot, pontosabban a 16. század közepétől a 18. század elejéig tartó éveket a stagnálás és az adatszegénység jellemzi. A Duna menti területeken, akárcsak a Nagy Alföldön, valószínűleg ezalatt tűnik el a kályha és adja át helyét a sárból és vesszőből épített alföldi kemencének. A Rákóczi szabadságharc utáni újkori állapotokról már jelentékeny írásos föl jegyzésekkel rendelkezünk. A 18. századi források a kályhás szoba általánossá válásáról vallanak a dunántúli- és a zalai-dombság területén, mégpedig oly módon, hogy a meglévő kamrás vagy anélküli füstösház mellé kályhás szoba épül. A füstösházból füstöskonyha lesz, a helyiségek külön udvari bejárattal rendelkeznek. A többbejáratú alaprajz a 18. százd első felében a Dunáig terjed. A kályhás és a kemencés házterület határán található a dóri, amely a Mezőföldtől Baranyán át, egészen a Drávaszögig végigkísérhető. A 18. századi parasztházban jelentős változást hoz a kémény bevezetése. Tolna megyében már 1725-ben szorgalmazzák. A szabadkémény terjedése a füstöskonyhát lassan szorítja nyugat felé, a 18. század végére a Sió válik határvonallá, a Dráva mentén eljut az Ormánság közepéig. A kéménnyel együtt jár a központi bejárat meghonosodása. A kémény elterjesztéséhez hozzájárulnak mind a hatósági, tűzrendészeti előírások, mind a Schwäbische Türkei telepesei számára kidolgozott háztervek és effektív építések. E folyamatokkal egyidejűleg a növekvő fahiány és a központi építési előírások hatására