H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

A drávacsehi ház tornáca Utolsó telkünk épületei a kelet-ormánsági Drávacsehiből származnak. (TÉKA 1986/1. 14-15.) A vertfalú ház 1860 körül készült szabadkéménnyel és központi bejárattal. Ekkortájt a dunántúli és az alföldi házvidék határa Ormánság közepén, Adorjás táján húzódott, épületünk a keleti oldal házkultúráját képviseli. A lakóház több átalakítást ért meg. Beosztása szobakonyha-szoba-istálló-pajta. Lakórésze mellett íves-pilléres-mellvédés tornác húzódik, amit szép párkányövekkel és vakolt virágornamentikával díszítettek. Innen nyílik a pince. Az első világháború utáni években szabadkéményét lepadlásolták. A második helyiség ettől kezdve m

elegkonyha

. Múzeumi berendezésünk ezt az állapotot örökíti meg 1930 tájáról. A gazdasághoz ekkor 18 hold tartozik, az istállóban két lovat és négy marhát tartanak. A belső telek "egy egész örökség". Az udvar ennek megfelelően tágas, a közepén lévő gémeskút körül megfordulhat a kocsi. Az első szoba polgári jellegű tisztaszoba, vidéki asztalosok által készített hálószoba bútorral. Az ágyak egymás mellett állnak középen, végüknél asztallal. A konyhában rakott tűzhely áll, a bútorzat tálalószekrény, asztal, egy alacsony ágy, stb.