H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1988 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1988)

Az óbudavári templom alaprajza zirci szobafestő készítette 1958-ban. Az emlékezet szerint a templombelső korábban egyszínű fehérre volt kifestve. Az oltár eklektikus izlésű fa felépítményének középső fülkéjében a templom patrónusának, Szt. Márton püspöknek a szobra áll. A két padsor 6-6 padjának ill. térdeplőjének oldaldeszkája rokokós vonalvezetésű, egyszerű faragással díszített. A templom tetőszerkezetét az 1950-es években újították fel, ekkor a korábbi sima cserépfedést palával pótolták. A toronysisak falazott és cementtel simított, sokszög keresztmetszetű. A templom bejárati homlokzatát párkányok, lizénák és különböző formájú nyílászárók teszik változatossá. A néhány sor cseréppel fedett főpárkány két, közel egyenlő részre osztja a toronytestet. Alul van a kőkeretes, kétszárnyú ajtó, felette félkör alakú ablakkal. A felső részt egy középső vízszintes borda osztja két mezőre. Az alsó, kiskiülésű vakolatkerettel körülvett négyzetes mezőben kerek szellőző ablak, a felső, álló téglalap alakú mezőben hosszúkás, zsalugáteros ablak töri át a torony falát. Felet-