H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1988 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1988)

te órát imitáló kerek vakolattükör, és az azt követő órapárkány zárja le a toronytestet. A tornyot ívelt oromfalak kötik össze a templom észak- ill. délnyugati sarkával, a sarkokon egy-egy copf Ízlésű kőurnával. A főhomlokzat tört fehér szinű, simára vakolt, sötétszürke lábazattal. A többi homlokzat, valamint a sekrestye fala is fehér, höbörcsös vakolatú, az élek és a nyílászárók mentén simított fehér vakolatszalaggal, valamint kiskiülésű, höbörcsös lábazattal. A templom építéséről nem sokat tudunk. A templom, miképpen ma, korábban is a balatoncsicsói plébániatemplom filiája volt. Az 1778. évi canonica visitatio adatai szerint a 25 magyar család lakta kis faluban akkor még csak fa harangláb volt. A 19. század elején gyarapodott a falu lakossága, Csicsóról és a környező német falvakból német családok is telepedtek meg benne. A templomot nem kegyúr /az óbudai prépostság, majd a pesti papnövendékház/, hanem a hívek saját erejükből emelték 1836-ban, s később is egyedül ők gondoskodtak fenntartásáról. így nem csodálható, hogy az 1846. évi egyház Iátogatás alkalmával az akkor 213 hívet számláló Óbudavár 72 Ft-os tőkepénzével a csicsói plébánia, sőt a környék legszegényebb fiókegyháza volt. Talán ezzel is függött össze, hogy a kis templom 1836-os építési dátuma ellenére még a későbarokk stílusjegyeit mutatja, s a korstílusnak, a klasszicizmusnak csak kevés eleme fedezhető fel rajta /szószék, főhomlokzat kőurnái/. Alaprajza, főhomlokzatának kiképzése - a méretbeli különbségek ellenére - sok hasonlóságot mutat a kővágóörsi katolikus templom 1774-ben, Paul Moser sümegi építőmester által készített tervével. Építészeti megoldásaiban ugyanakkor sok a provincializmus /pl. a szószékhez vezető lépcsőfeljáró kialakítása/. A templom mögött volt a tanító szoba-konyhás lakásából és a tanteremből álló iskola. Hétköznapokon reggelente a mester tartozott litániát tartani a templomban. Minthogy az óbudavári templom a legtöbb filiával rendelkező plébániatemplomhoz, Csicsóhoz tartozott, ünnepnapokon sem tartottak rendszeresen szentmisét a templomban, kivéve a templom búcsúnapját. A hívek a tanító vezetésével mentek át a 2 óra járásnyira lévő csicsói plébániatemplomba. Jelenleg Kerper Miklós kanonok, balaton-